Egy csésze gőzölgő tea

      SÁRVÁRY MARIANN:

 EGY CSÉSZE GŐZÖLGŐ TEA

Gabriel még kamasz koromban meghívott egyszer a New York Kávéházba egy teára. Még sohasem voltam azelőtt ebben a csodaszép eklektikus épületben. A hatalmas térben szinte elvesztek az asztalnál ülő vendégek.

Mindig is tudtam, hogy mennyit számít, ha valaminek megadják a módját. Itt szembesültem ezzel először a teával kapcsolatban. Milyen egyszerű ital a tea, mégis milyen fenségessé válik, ha finom porceláncsészében szolgálják fel. A beletöltött tejtől egészen különleges állagú lesz. Szeretett nagymamám jut mindig eszembe, mert egyedül ő itta tejjel a teát. Emlékszem göcsörtös ujjaira, amint az okkersárga-barna mintás csészéjét kavargatta.

Minket napközis korunkban a citrompótlós, cukros teához szoktattak. Gyerekként boldogan ittuk a ma már ihatatlan szirupnak látott folyadékot.

Igaz a keleti mondás, hogy a teaivás egy szertartás. Olyan a kitöltött, gőzölgő tea, mint az élete teljében lévő nő. Illatos, csábító, mégis veszélyes, mert ha túl mohó az ember, megégetheti magát. Várni kell, amíg ihatóvá szelídül. Néhány korty és már ki is ürült a csésze, aminek falán mementóul mindig ott marad a csersav, hogy figyelmeztessen: az élet esszenciája is elfogy egyszer. Vagy ami kezdetben teljesnek látszik, az is szétválik alkotórészeire az idő múlásával?

Szívesen visszamennék Gabriellel 40 év után a New York Kávéházba. Az épület még mindig kiérdemli a világ legszebb kávéháza címet, a szervírozás biztos kifogástalan, csak az a csersav a pohárszélen…

Van, aki észre sem veszi, bárcsak tudnám, engem miért nem hagy nyugodni.                                                                                                                                                     (2017)

Sárváry Mariann
Author: Sárváry Mariann

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században – Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet – Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei –...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Egyedül a Paradicsomban

Rózsa Iván. Egyedül a Paradicsomban Egyedül hánykolódni a Paradicsomban, Tenger hullámai közt kis csónakban, Nincsen rosszabb érzés a magánynál: Nem volt senki magányosabb József Attilánál.

Teljes bejegyzés »