Valami rám esett.
Az ég sötét súlyából csipetnyi.
Egy marék valóság,
mit megpróbálok nem észrevenni,
pedig felhőként tornyosul fölém.
Falak repednek, s inog a födém.
⃰
Valami rám esett.
Angyal szárnyából kitépett pihe.
Pár deka boldogság
könnyektől fakult tavaszi színe,
egy áttetsző, misztikus talány.
Paplanom alatt szunnyad a magány.
⃰
Valami rám esett.
Gyermeki kacaj üde zápora.
Őszinte zuhatag,
részemmé válva szárnyal el tova
fészkébe este visszatérve.
S arcomon véle pihen a béke.
Author: Török Nándor
Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője díjat és a Természet Poétája címet. Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat 1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019. A Napút...
Egy válasz
Kedves Nándor, visszatértem újra elolvasni. Nagyon tetszik a verse, úgy tartalmát tekintve, mint a felépítése.
Minden szó a helyén, se több, se kevesebb, pont annyi, amennyi belefért…
…és a rímek természetesen kiválóak.
Örülök, hogy olvashattam, üdv : Erzsébet🙂