Decemberi álom

Hideg idő kopogtatott. Odakint a víz befagyott.
Megérkezett a december. Kabátba bújt minden ember.
Nagy pelyhekben esik a hó, minden fehér és csillogó.
Sovány, sápadt holdvilágnál, nincs is szebb a jégvirágnál.
Varázslatos fénymámor! Tündököl a csillámpor!
Halványszínű kisszobában, pattog a tűz a kályhában.
Tél pihen a félhomályban. Álom alszik a magányban.
Kedvesedről ábrándozol. Ölelésre vágyakozol.
Hozzábújnál melegedni, tél hidegét elfeledni!
És ha mégis veled lenne, kicsalnád a hóesésbe!
Szánkózni a paplanhavon, csúszkálni a fagyott tavon.
Faragnátok embert hóból, innátok a forralt borból!
Ha már majdnem megfagytatok, meleg elé kucorogtok.
Halványszínű félhomályban, pattog a tűz a kályhában.
Gyönyörködtök havas tájban, elmerültök télvarázsban!
Álmodozik minden ember! Milyen szép is a december!
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az elhagyatott kert

Halkan jár körbe még az emléked a kerítésen belül még emlékeznek rád de viszontlátásodnak a kert már nem örülhet bár nevedet suttogja még a sok

Teljes bejegyzés »

Négy fal között

Már régóta, ki tudja mióta, négy fal között élek, együtt a csenddel, és magánnyal, két hű, megbízható társammal.   E falakon kívül a világ lüktet,

Teljes bejegyzés »

Hétffőn, egyedül a parkban

 Ez a vasárnap is elmúlt.  Már csak egy emlék,  mikor is egy szürke, unott hétfő  köszöntött reánk ismét.    Én meg délelőtt, itt a közeli park  egy

Teljes bejegyzés »

Egy nap újra

Tél volt, és az öreg fák zúgtak, Szarvasok hóbuckákba rúgtak, Nyikorogtak a bokrok jegesen, Fagyos orkán tombolt hevesen! Kezeink sötétkékké merevedtek, Lépteink a sárban fetrengtek.

Teljes bejegyzés »

Figyeljetek emberek

Edit Szabó : Figyeljetek emberek Figyeljetek jó emberek, Pünkösd napja elérkezett. Húsvét után ötven nappal, A Szentlélek velünk marad ! Adjunk hálát az Istennek, adja

Teljes bejegyzés »

Magamba öleltelek

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »