Csak veled

Szememmel mosolygok rád a szívemmel átölellek.
Akkor is, ha te már régóta nem akarod, nem szeretsz.
Lelkembe fájó mély heget hagyott rettenetes hiányod.
Foltozgatom azóta szüntelen, de még nem tökéletes.
Nélküled szürkék a fények, komor az ég, mely felettem lebeg.
Szerettelek, de te sosem tűrtél meg magad mellett.
Még nem tudom mi lesz velem ezután nélküled?
Még nem tudom, megbirkózok-e a gondolattal,
hogy nem kellettem neked?
Félek, mióta nem vagy velem, én már nem is létezek.
Régen pezsgett, lobogott bennem minden érzelem.
Ma pedig térdre rogyva imádkozik a boldogságáért
a tönkrement életem.
Elfelejtettem lélegezni, mióta nem vagy már velem.
Szememből lassan eltűnik a mosoly, szívem erőtlen.
Szeretni foglak azt hiszem akkor is, ha már soha
többé nem leszel velem.
Emlékeimet féltve őrzöm tovább, mert már csak ők vannak belőled nekem.
Szemem ma már csak könnyezni tud, a szívem lassan a hiányodtól megszakad.
Remegő hangon számolom a nélküled telt napokat.
Miért nem szerettél? Miért hazudtál? Miért hagytad, hogy ez így legyen?
Csillapítom lelkemet vadul égve élni, hisz oly reménytelen.
Szerettelek! Olyan nagyon tudtalak őszintén szeretni!
Hová tűntünk? Mi lett belőlünk? Ezt még nem tudom felfogni!
Szerettelek! Most meg csak bámulom mosolygós képedet.
Élni akartam mindig! Nem valaki mással! Csak veled!
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Réteges emlék
Versek
Barbina Melinda Barbara

Barbina Melinda Barbara: Réteges emlék

Magányosan keringő homályos éjszakák, Rekkenő hőségből melengető félkabát, Sárguló lombtetők, majd az első havazás: Mélázva derengő, múlhatatlan akarás… Képzelt valóságban lovagló ábrándok- A félkabáttal eltűnő

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Kire kell bízni a virágokat?

Volt egyszer régen egy Zerzura nevű városállam, amelyet egy végtelen sivatag közepén zöldellő oázisban építettek fel, hófehér márványból. Ennek a városállamnak a tizenkettedik kormányzója rajongott

Teljes bejegyzés »

Vendike

Vendike. Vendike mosollyal arcán született Ezzel mindenkit megörvendeztetett Azóta sem tűnik el arcáról mosolya Amivel vetekszik csupán huincutsága Mióta először horgászbotot látott Minden nap csak

Teljes bejegyzés »

Bendzsike

Bendzsike Harmadik fiúként született Bendzsike Kicsi lénye beletemetkezett mélyen a szívünkbe. A szeretet sugárzik mosolygós arcáról Elbűvöl mindenkit, s levesz a lábáról Zene hallatára dervis

Teljes bejegyzés »

Falvak-városok

A Budakeszi kisváros közepén felújított ABC áruházban András már mindenkit ismert. A szemüveges pultos nénit, az árufeltöltő copfos fiatalembert, a gyakorlatra érkező tanulókat és a

Teljes bejegyzés »

Petike

Petike Add Uram áldásod Petike unokámra Derék emberré váljon ez szívem vágya Hogy vigye a fáklyát boldogulására Dolgos életének mérhető hasznára Ne terhelje őt tovább

Teljes bejegyzés »