Csak veled

Szememmel mosolygok rád a szívemmel átölellek.
Akkor is, ha te már régóta nem akarod, nem szeretsz.
Lelkembe fájó mély heget hagyott rettenetes hiányod.
Foltozgatom azóta szüntelen, de még nem tökéletes.
Nélküled szürkék a fények, komor az ég, mely felettem lebeg.
Szerettelek, de te sosem tűrtél meg magad mellett.
Még nem tudom mi lesz velem ezután nélküled?
Még nem tudom, megbirkózok-e a gondolattal,
hogy nem kellettem neked?
Félek, mióta nem vagy velem, én már nem is létezek.
Régen pezsgett, lobogott bennem minden érzelem.
Ma pedig térdre rogyva imádkozik a boldogságáért
a tönkrement életem.
Elfelejtettem lélegezni, mióta nem vagy már velem.
Szememből lassan eltűnik a mosoly, szívem erőtlen.
Szeretni foglak azt hiszem akkor is, ha már soha
többé nem leszel velem.
Emlékeimet féltve őrzöm tovább, mert már csak ők vannak belőled nekem.
Szemem ma már csak könnyezni tud, a szívem lassan a hiányodtól megszakad.
Remegő hangon számolom a nélküled telt napokat.
Miért nem szerettél? Miért hazudtál? Miért hagytad, hogy ez így legyen?
Csillapítom lelkemet vadul égve élni, hisz oly reménytelen.
Szerettelek! Olyan nagyon tudtalak őszintén szeretni!
Hová tűntünk? Mi lett belőlünk? Ezt még nem tudom felfogni!
Szerettelek! Most meg csak bámulom mosolygós képedet.
Élni akartam mindig! Nem valaki mással! Csak veled!
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az angol édes vonzata

Angolul tanulni mindig nagyon jó, Csak mindennap egy kicsit fárasztó. Könnyen megy azonban a tanulás, Ha Te foglalod a helyet, s nem más.   Csak

Teljes bejegyzés »

Autista vagyok!

Autista vagyok, az érintésre vágyom S közben kívánom, hogy ennyire ne fájjon az, hogy az előbb megfogtad a kezem. Gyere közel hozzám, de hagyjad meg

Teljes bejegyzés »

Alliteráció

Vígan vergődök vörös, vén vérben, Sajátom-e? Sajnos sejtelmem sincsen, halványodik, haldoklik hiú hitem, Magamra maradok, megiszom mérgem. Author: Machó Bese Géza Machó Bese Géza vagyok

Teljes bejegyzés »

Lemorzsolódás

Sajgón kapkodom már a levegőt, Nem bírom, a zsarnok Emeberevőt, Pislákolnak már a vén csillagok, Velük együtt én végleg kialszok, Zilálva én szerteszét pillantok, Valótlanná

Teljes bejegyzés »