Decemberi álom

Hideg idő kopogtatott. Odakint a víz befagyott.
Megérkezett a december. Kabátba bújt minden ember.
Nagy pelyhekben esik a hó, minden fehér és csillogó.
Sovány, sápadt holdvilágnál, nincs is szebb a jégvirágnál.
Varázslatos fénymámor! Tündököl a csillámpor!
Halványszínű kisszobában, pattog a tűz a kályhában.
Tél pihen a félhomályban. Álom alszik a magányban.
Kedvesedről ábrándozol. Ölelésre vágyakozol.
Hozzábújnál melegedni, tél hidegét elfeledni!
És ha mégis veled lenne, kicsalnád a hóesésbe!
Szánkózni a paplanhavon, csúszkálni a fagyott tavon.
Faragnátok embert hóból, innátok a forralt borból!
Ha már majdnem megfagytatok, meleg elé kucorogtok.
Halványszínű félhomályban, pattog a tűz a kályhában.
Gyönyörködtök havas tájban, elmerültök télvarázsban!
Álmodozik minden ember! Milyen szép is a december!
Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Vége

Rózsa Iván: Vége Bele lehet bolondulni, hogy egyszer örökre vége… De abba is, hogy nincsen sohasem vége… Istenem, valami köztes megoldás kéne! Mikor eljő az

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Mandátum

Rózsa Iván: Mandátum Egyszer lejár mindenkinek a mandátuma; hiába kapaszkodik, lehet akár művész, segédmunkás, miniszter vagy képviselő… Budakalász, 2026. január 13. Author: Rózsa Iván Rózsa

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Hullj csak, hullj!

Rózsa Iván: Hullj, csak hullj! Hullj hópehely; tél, jó sűrűn havazzál! Világ szennyére finom, fehér fátylat borítsál! Hó, ha beborítottál mindent, mi szemet sértő: Jöhet

Teljes bejegyzés »