Nézz a szivárványon túlra.
A teraszunkra egy sánta kis rigó tévedt
Kis teste fázott, reszketett
Talán parányi életéért reménykedett
Apró zajra is szárnyával verdesett
Forgatta kicsiny fejét,biztosan eltévedett.
Aprócska szemével a távolságot nem ésszlelhette
Már a felvillanó fényeket is alig észlelhette
Talán halálra szánta a természet törvénye
Mert hajnalra rövid éltét csendben befejezte
Az ember Isten által úgy van megteremtve
Hogy ha tükörbe néz,vagy fel a csillagos égre
Érzékelni tudja a teremtett lét csodáját: a mindenség arányát
S rádöbbenhet, hogy látni képes mindezt a szivárványon át
A jó és a rossz közötti döntéshozás magányát
S látva a kis ösztönlét szomoru pusztulását
Éreznie kell az öröklét egyedüli birtoklását
A hittel birtokában felkészülhet az odavezető útra
Ezért megtisztulva nézz a szivárványon túlra
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
