Nézz a szivárványon túlra

Nézz a szivárványon túlra.

A teraszunkra egy sánta kis rigó tévedt
Kis teste fázott, reszketett
Talán parányi életéért reménykedett
Apró zajra is szárnyával verdesett
Forgatta kicsiny fejét,biztosan eltévedett.
Aprócska szemével a távolságot nem ésszlelhette
Már a felvillanó fényeket is alig észlelhette
Talán halálra szánta a természet törvénye
Mert hajnalra rövid éltét csendben befejezte

Az ember Isten által úgy van megteremtve
Hogy ha tükörbe néz,vagy fel a csillagos égre
Érzékelni tudja a teremtett lét csodáját: a mindenség arányát
S rádöbbenhet, hogy látni képes mindezt a szivárványon át
A jó és a rossz közötti döntéshozás magányát
S látva a kis ösztönlét szomoru pusztulását
Éreznie kell az öröklét egyedüli birtoklását
A hittel birtokában felkészülhet az odavezető útra
Ezért megtisztulva nézz a szivárványon túlra

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »

Egy tánc

Egy tánc. Ott volt az a tánc, ahol lehettél volna te, s lehettem volna én. A tánc. Mi közös ritmusát járta volna, annak mi köztünk

Teljes bejegyzés »