Kiábrándultan

Kiábrándultan

Csak esik,esik csendben, lélektelenül
S lassan kivül-belül elszürkül a világ
Nézem a fuldokló természet kinkeserveit
Hogyan vesziti el a valaha zöldben pompázó szeretteit

Kopott, tarka ruhában az utca embere
Az elvétve látható szép vonások mögött is erőszakolt külsőségek rejlenek
Élettelen a város, mintha kalodába zárták volna
S mundérján főpolgármesterünk bünös szellemiségét hordja.

Az ősi Duna partjait a didergő hullámok unottan nyaldossák
Egy-egy vendégváró Euro-hajó tétován szeli habjait
Örülhetünk, ha gyilkos vegyszer helyett csak a természet levedlett ruháját viszi magával
S nem törődik többé a természetvédők egyre duzzadó haragjával.

Lelki Trianonban él az ország !
Ellenségei kivül – belül ostromolják!
Testvéri köteléket választásokkal gunyolják
Alamizsnakosár osztogatásával önérzetében gyalázzák

Csak esik- esik csendben lélektelenül
S lassan kivül – belül elszürkül a világ
Egy elátkozott, s szomoru évszázadban születtem
De sohasem hittem volna, hogy szennyben, mocsokban is végzem!

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »

Ünnepeljünk együtt

Edit Szabó : Ünnepeljünk együtt Ünnepeljünk együtt, azt akarom, amíg kedves rokonod, itt vagyok ! Kérésem szeretném, ha meghallod, meddig tart életem, nem tudhatod !

Teljes bejegyzés »

Mozdulatlan küzdelem

Mozdulatlan küzdelem   A sors most megálljt parancsolt a testnek, hogy a lélek megértse: a legnagyobb harcokat olykor mozdulatlanul, a csendben vívják. De a kötések

Teljes bejegyzés »