A lecsupaszitott Karácsony

A lecsupaszitott Karácsony.

Nehezen fészkeli be magát lelkembe az adventi gondolat
Az esztendő váratlan terhei ránehezednek vállaimra
Kezeim mégis imára kulcsolódnak
Életünk létről,és egészségről szólnak

Nehezen élem meg, hogy gyermekeim eltávolodtak
A rangidőst szemeltem ki lelki-testi támaszunknak
S elérhetetlen távolba repült szerencsét próbálni
Hogy tudunk utána vész esetén segitségért kiáltani

Középső fiam családja ketté szakadt
Unokáink sorsa jelent nagy-nagy bánatot
Ajándék tehetségük csak remény maradt
Nagyszülői bokrétánk hamar elhervadt

Ajándékként kapott leánygyermekünk
Kiért áldozathozatalunk nem volt mérhető
Villámcsapásként elveszett egy új évi hajnalon
A fájdalom, hogy nincs benne egy csöppnyi szánalom

Reményünk maradt legkisebb gyermekünk
Gyermekáldásuk tompitja kiüresedésünket
A Karácsony misztériumát imáinkba rejtjük
Könyörgéseinket majd a fára helyezzük

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú “Csókot kaptam nem is régen,” itt vártalak én a réten, csókod annyira szeretem, tudom, te is csak engemet. . –

Teljes bejegyzés »

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »