A szív tavaszt vár,
de vörös-arany falevelet
sodor a szél már.
A szív tavaszt vár,
de az ablakon a tél kopogtat,
s csak fáj, csak fáj, csak fáj.
Most élhetnél!
Ha nem félnél,
mindentől messzire
szökhetnél!
Ha nem félnél,
az élettel táncra kelhetnél!
A szív tavaszt vár,
de az ablakon a tél kopogtat,
s hol van már a nyár!?
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
Távolság Tartva Valahogy mindig kilógok a történetből – talán mert nem írták meg rendesen a szerepem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy
Ajtó a hithez Az Isten házában neked minden ajtó nyitva áll. A templom oltárán az égi fény a hitről mesél. Száz
Magyar hazánk Az ékes Magyarhon büszkén őrzi a múlt csodáit. A haza mindenkor. Ezt vésd kőbe! Mert ő érted él. Egy
Az én hazám Egy porszem a magyar haza földjén nekem a minden. A magyar szép honban az évszakok varázsa hódít. A
Bármit mondhatott volna utolsó szavaival Bonyhádi Lajos, nyugalmazott gépészmérnök. Élete utolsó perceiben csak ketten álltak ágya mellett. Felesége néhány évvel korábban hunyt
Pár lépésre a lélektől Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok. Hozzám szól egy hang, Indulj el te
2 Responses
Szép vers! Igen, az élettel táncra kelni néha félünk, de a tavasz majd ebben is segít! Hiszem, hogy szívünk nem hiába várja!
👏, Gábor