Ólomszárnyú pillangó
Szállt rám a minap.
Sok tonnájú csókja alatt
A testem összeroppant.
Bástyám, oszlopom
Erejét elhagyta.
Járásom lemaradt.
Lábam nem tartja.
Álmomban úszom,
S repkedem a magasban.
Mint a holdon – oly súlytalan
Szökkenek, mint balerina.
De ezt csak álmodom,
És felébredek a fájdalomba.
Az ágyhoz szögező valóságba,
Ahol csak fekszem mozdulatlan.
Magam lassan elhagyom.
Létezésem hangtalan.
Életem csak gondolat.
Én aludni akarok csak.
Author: Révész Danuvia
Révész Danuvia vagyok, ezen a művésznéven írok. Dunaújvárosban születtem, itt végeztem az iskoláimat is. Szerintem én azóta faragom a rímeket, mióta megtanultam írni, mivel nekem a dédapám, Révész László is költő volt, és rendkívül szoros volt a kapcsolatunk. Jelenleg Veszprémben élek. 18 éves koromban publikálták először versemet. Azóta több versem és novellám is megjelent irodalmi folyóiratokban és antológiákban, online és nyomtatott formában is – ezek még a saját nevemen. 2017-ben magánkiadásban megjelentettem az első kötetemet. Nálam a költészet és az irodalom nem egy hobbi, hanem életforma.
