A szürke Duna

Beck Brigitta: A szürke Duna

 

A Temze partján nem jártam soha,

Olyan lehet pont mint a Duna.

A Duna, a Duna ismerős nekem,

Szürkén csobog át a szívemen.

 

Ruháját az este áztatja benne,

S gondol közben messzi tengerekre,

S csurog por, könny, szutyok és kölni

Fekete zsebéből a Dunába tölti.

 

Szürke a Duna, mert az esti

Álmok messzesége szürkére festi.

Jaj, még a folyó is feljajdul bele,

Hiába folyik a messzeség fele.

 

A híd alatt, a sok szép híd alatt,

Már elmosta a víz az álmokat,

S az utcák kövén az átható hideg,

Olyan kemény, a fény sem töri meg.

 

S az épületek sok-sok ablakán,

Vasrács feszül hidegen, bután,

Az éji széltől még meg sem remeg,

Minden zárva és minden rideg.

 

Nem gondoltam eddig rá soha,

Vajon mitől ilyen szürke a Duna.

Mossa, mossa fehér szívemet,

S a tisztaságtól sírva megremeg.

2023. 10. 22.

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 21 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves Brigitta!
    A versedre és erre az oldalra is Szônyi István: A szürke Duna c.képe keresése kapcsán bukkantam!
    Nagyon szeretem azt a képet, és a te versed is tetszik – nagyon jól passzol is hozzá!
    További sok sikert! Üdv: Balogh Vali

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Pár lépésre a lélektől

Pár lépésre a lélektől   Tudatomba szökik az izgalom, Lassan hozzá indulok; Remeg minden testrészem, Majd elájulok.   Hozzám szól egy hang, Indulj el te

Teljes bejegyzés »

Éjszakai bagoly

Éjszakai bagoly lettem.  Egyedül, itt ülök szobámban,   szótlan.   Künn kuvikol a sötét éjszaka.  Már rég elmúlt éjfél,  de itt bent a fény ég még.  Fáradhatatlanul írok.  Megállni, pihenni nem tudok.  Egyre

Teljes bejegyzés »

Egy hét Alpulluban

Az égszínkék tavaszi égbolton fehér barika felhők sokasága legelészett. Lassan ketté oszlottak és előtűnt egy keskeny sáv a partok között. Milyen lélegzetelállítóan szépet teremtett a

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

A szabály az szabály!

Végre eljött a tavasz! A fagyos márciusi napok után szokatlanul meleg április köszöntött be. A természet ébredni látszott téli álmából. Egyre gyakrabban és hosszabban sütött

Teljes bejegyzés »

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet.   Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam

Teljes bejegyzés »