Október 23 /2023/

Október 23.

Megnyúlt a nyár, mint a rétestészta
A hőmérő higanyszála a csúcson jár
Zavarodott tekintettel a naptárra tekintünk
Hihetetlen, október 23,-hoz érkeztünk

Az emlékek még mindig bennem kavarognak
Tinédzser fejjel a gondolat kóválygot bennem
Szüleim arcát egész nap izgatottan figyeltem
Éreztem ,valami furcsa dolog történik életünkben

A hangszórókból Gerő Ernől hangja rikácsolt
Durva hangneme biciklimről csaknem lerántott
Iskolám homlokzatáról a vörös csillag földre hullt
A pártállami rádióban az elvtársi híradás elnémult

Öreg rádiónk keresője a Szabad Európát pásztázta
Fülünk rátapadva a pesti eseményeket hallgatta
Ablakunk alatt Szovjet tank csöve szemlélődött
Kis családunk a pincében szorongott, tengődött

Számomra 56-ra ma is Brusznyai Árpád emlékeztet
Vértanúsága vidéki életünknek maradt az emléke
Veszprémi kis-diák éveimben történt az ismeretség
Egy zeneiskolai növendék hangvesenyem sikertelensége

Egyetlen ember ki vigasztalt elkeseredettségemben
Brusznyai Tanár Úr volt ki valóban vigasztalni igyekezett
Meghívott iskolája jubileumi koncertjére a Színházban
Melyen sikerrel szerepeltem első hosszú nadrágomban

Pár év múlva Fehérvári új otthonunkban hallottuk
A tanár Úr mártíromságát, mely szívembe hatolt,
Minden évben az évfordulón az Ő emlékét idézem
Egy csendes vidéki othonban ez 56 fájó emlékem

Szeretett pedagógus Anyósom szervezte tiltakozás
Mely maga után vonta az állásából való elbocsátást
Édesapám sorozatos ÁVÓS kihallgatása, vallatása
Bátorsága, hitének megvallása volt a helytállása

Vidéki létünk meghatározta a harcokból való kimaradást
Talán több magyar szív dobogott a helyi elvtársakban
Hatással volt ránk a vidék bája és szabadabb levegője
Az egymásrautaltság meghozta gyümölcsét az együtt élésre

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorján L. Zoé

vissza

         elválni…   lélekben testtől földként az égtől          kiválni…  madárként rajból csendként a zajból        

Teljes bejegyzés »

A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »