Mivel mérjük az időt?

Mivel mérjük az időt?

A butaság talán agresszívebb, mint a kapzsiság,
A kapzsi emberrel talán mégis meg lehet alkudni
A buta ember élertveszélyes,nem lehet vele vitatkozni .
Nem szeretem a bátor embereket,s gyanakvással szemlélem
Mert kínjában mindenki bátor a gyáva is,ha itt a pillanat
Azt szeretem, aki teljesíti amire korábban vállalkozott
Közben nem is olyan bátrak, ami később beigazolódott .
Az ember nem oly veszedelmes,mint mikor bosszút áll ,
Bosszút áll,a bűnökért, amit még korábban Ő követett el
S mindig abban reménykedik: az idő talán mindent elnyel
Mi volt éltemben kötelességem: minden erőmmel dolgozni!
Igazi emberi hősiesség nem más, mint képtelen pártatlanság
Mind jobban hiszem, ebben rejlik az igazi emberi nagyság
Sorsomnál erőssebbnek kell maradnom,ehhez kell ragaszkodnom,
Hogy az idő fölé kerüljek ,életrmódot, légkört is kell változtatnom
Európa már haláltáncot jár, s csaknem a pusztulás kapujában áll
Miért kell várnunk a brüsszeli Helytarótanács sármos tanácsait
Miért kell fejlehajtva tanácstalanul várni a döntnökök útmutatásait
Az idő szalad , a mélység csak hallgat, mely szüli sötét álmait,
Csak részvéttel kell élni, érzelmesség nélkül, részvéttel irgalommal,
A szomszédban dúló háború hullahegyei láttán, lassan megszokással
Csak az Isten az, aki ki tudna emelni e sötésből, s kimenteni a fertőből .
Most olyan az idő, hogy az ember csak hasának, szenvedélyeinek él,
Inkább megvakulna, vagy megsüketülne mert már semmit sem remél
Mivel mérjük az időt?-mi maradt még hátra számunkra? Várjuk a halált?
Néha egy józan pillanat e fülledt zűrzavarban, mely tán reményt nyújthat
Esélyt ad ,hogy szabaduljunk a reménytelenségből ; mit az idő gyógyíthat.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »

A zöld és a levél

Behunyom a szemem,  itt vagy velem.  Megfogod a kezem,  útnak indulunk.  Hogy hova? Nem tudni még.  Kaland az. Válasszunk  utat.    Én ezt szeretném, a girbe-gurbát. 

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Mozdulatlanul

Melegen gőzölgő aszfaltjárdán hajnali lépteim visznek… Izzad a város… A város lüktető mozgásában egy mozdulatlan tétel tűnik fel Az idő megállt egy kis tollcsomón ami

Teljes bejegyzés »