Eszembe jutott az első randink,
Minek végén nem volt időnk másra,
Csak egy búcsú pillantásra,
Mert siettél az állomásra.
Épphogy elérted az utolsó vonatot,
Mi aznap még indulhatott.
Mindezt csak azért,
Mert karjaimban túlontúl elidőztél.
Így lettünk mi egyek
A nulladik pillanattól kezdve.
Folyton ránéztünk a csetre:
Én az ágyban, te a munkából hazaesve.
2024. 07. 08. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.
