Egyszercsak belenyúltam a zsebembe
Arra viszont nem számítottam mit találok benne
Egy narancssárga gumimacis gyöngy egy szalagon
Ami felkavarta minden gondolatom.
Emlékszem még a telefontokodon láttam, megjegyeztem milyen aranyos
Te a kezembe adtad és azt mondtad: Mostmár a tiéd
Átöleltelek jó szorosan
Ekkor még nem sejtettem ami egykor örömet okozott később könnyeket hullajt.
Te voltál az akit a legjobban szerettem
Bármire képes lettem volna csakhigy neked jó legyen
De te aljas módon hátbaszúrtál
Számodra nem jelent semmit a szó: barátság.
Most itt állok, könnyeimet hullajtva e kis tárgy felett
Eszembejut mielőtt megváltoztál milyen jó volt veled
De te itthagytál egyedül összetörve
S mostmár nem vagy más,csak egy emlék a zsebemben.
Author: Berecz Klaudia
Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~
