Gondolat Millió évek óta néz az égre kérdő tekintettel egy-egy szempár, mikor hullik az alkonyi nap vére a zöldre, s ott felriad sok madár. Végül látható a hold, és a csillagok fénye összeérhet lent a fönttel, még nyújtózó parányi varázslatok: ami ébrenlét velük köszön el. Mire megpihennek kimerült lábak, a szív halkabban veri ritmusát, és álom felett apró lények szállnak. Az ősi nyugtalanság veszni látszik, de annyi minden keresi útját, mint szó és gondolat világosságig.
Author: Mónus János
Mónus Jánosnak hívnak, az Irodalmi Rádió szerzője vagyok – 1966 decemberében Orosházán születtem, jelenleg Békéssámsonban élek. Az elmúlt években számos irodalmi pályázaton vettem részt, s antológiákban, folyóiratokban és internetes portálokon is megjelentek írásaim. A Szárnypróbálgatók 2021-es kiadásában is. Verseim a szülőföldről, a családról, a barátokról, az évszakok változásainak köntösébe rejtve szólnak.
Egy válasz
Meglepő, ugyan akkor csodálatos gondolatok. Átérzem a szavak sugallatát, megjelenik előttem színekben, mély gondolatokokban, hogy mennyire igaz ez az embert régóta foglalkoztató titok. Megfogalmaztad, az emberiség ősi dilemmáját.
Janikám Gratulálok!