Mikulásra várva

Halászné Magyar Márta

Mikulásra várva

Kéményben korom, közlekedni komor,
ráadásul süvít háztetőn a szél,
utakat belepi lehullott levél,
máskor hógolyókat vagy sarat sodor.

Mikulás mégis ott van a helyén,
rénszarvasok repítik valahol,
nehéz puttonyától háta hajol,
krampusz kezében dió-szökevény.

Szánkóját minden háznál megállít,
átolvas gondosan sok papirost,
el kell döntenie, ki mit kap most,
néhány gyümölcsöt aszal, megszárít.

Biztosan már nagyon fáradt lehet,
mikor jön, együtt énekelek veled.

2024. december 3.

Kép: Pixabay

Halászné Magyar Márta
Author: Halászné Magyar Márta

Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »

A Bankus

Kornél a sötétségbe mered. Verandáján áll és dohányzik. Közben a gyengefényű izzó karcosan berregni kezd, a szél felerősödik. Szaladnak a gallyak. Úgy érzi, mintha figyelnék.

Teljes bejegyzés »