Kérlek figyelj egy picit

Lélek magasban, majd elpusztul szinte minden! Önmagunkból, bensőnkből fakadó, tiszta erő, Lélek újra felemelkedése. Manipulált álomból ébredés, önvizsgálat, önismeret, reális mérleg, öngyógyitás.

Kérlek figyelj egy picit..

Kérlek figyelj egy picit, mesélnék én valamit neked.
Gyönyörű erdő volt itt, rét, mező s rajta virág rengeteg.
Képzelj el egy hatalmas erdőt égbe szökő fákkal.
Telis-tele ezernyi vaddal és madárral.
Erdő minek mélyén, kristályos hűs forrás fakad.
Mi patakká duzzadva már a réten s a mezőn szaladt.
Nyomába sarjadt a fű s ezernyi színpompás virág.
Erdő lakóinak nem is kellett ennél jobb világ.
Patakban kacsák s persze hattyú is akadt.
Békák, pisztrángok s más egyéb halak.
Örömmel tért vissza a nap, hold s a csillagok.
Már már összevesztek, nono ne tolongjatok.
Ám egyszer csak zord idő támadt hirtelen.
Sötét felhők viharok, pusztítás mindenen.
Menekültek már vadak, madarak s halak.
Pusztulás várt rá, ki itt megmaradt.
Erdő fái törtek s öregedtek, forrása majd, hogy elapadt.
A rét és mező beszürkült, nem volt már tápláló patak.
Szomorúan jött fel a nap az égre, s hamar is távozott.
S buslakodva követte őt a hold és a csillagok.
Ám de évekig tartó sötét kárhozat után.
A Kristályos forrás megindult, komótosan, lustán.
S lás csodát az erdő újra fakadt.
Kis mókus már az ágai közt szaladt.
Réten s mezőn már rohan a patak.
Itt vannak újra a kacsák, hattyúk no meg a halak.
Zölddel s virágzik már a rét és a mező.
A visszatért vadaknak, jó kövér legelő!
Madarak csicsergése veri fel a reggelt.
Szorgos méhek zümmögése úgy zeng, hogy már füled is megtelt.
Lélekgyógyító látvány, mi szem elé tárul.
Szitakötők, lepkék s minden ami szép, min ember csak ámul.

2020. Március. 03.
Felföldi Lajos

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Gyöngyöspatai Palóc paraszt gyökérzetű, származású. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Amikről írok általam megélt vagy teljesen átélt, események, sorsok, természet, történelem, külső és belső emberi tulajdonoságok. A természet közeli fiatalkori életemnek köszönhetően, tudok így írni emberekről, állatokról, növényzetről és belső lélekről. Nem egyszerűen szobában, íróasztal mellett izzadom ki magamból írasaim. Senki és semmi vagyok a világban, mégis próbálok tanító jellegel is írni. Irasaim a szivárvány teljes skáláját, akaratlanul lefedik, utalok itt arra, hogy szerelmes, romantikus, természetközeli, történelmi tiszteletadás, spirituális, Gyöngyöspatai útikalauz, misztikum, pszichológiai. Vallást érintő versek a Keresztényi és Táltosi hitvilág miatt. Katona jellegű versek, tartalékos katonai szolgálatom gyanánt. Nem ego de! Adakozó lüktetés nem álca hanem valós megélt emelkedő érzés, többek között már több mint 20-szoros állandó véradó vagyok. Ezt inkább mint követendő példának említeniném, én is így kezdtem. És hálás vagyok érte! Nem csak írok, gyerekkorom óta rengeteget olvasok is így szókincsem és kifejezésmódom nem csak a Palóc származásnak köszönhető. Köszönetet szeretnék mondani az Irodalmi Rádiónak, hogy Éngem is és Másokat is felölel, lehetőséget nyújt antológiákban megjelenni és más felolvasó irodalmi estek keretében műveinkből...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »

Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »