Szeretném, ha átölelnél,
Átölelnél, táncba vinnél,
Táncba vinnél, szédületbe,
Szédületből révületbe.
Szoríts nagyon, el ne engedj!
Repíts engem egyre feljebb!
Repíts, emelj, jó magasra!
Érjen el az Isten ujja!
Érjen el az Isten ujja!
Adjon össze minket újra!
Adjon össze örök táncra!
Örök táncra, égi bálra!
Temetőben mécs világol.
Elköszönnék a világtól,
Ha te vinnél újra táncba,
Te lennél a szívem párja!
Talpam alatt fagyos avar,
Idebenn a szívem szaval,
Sírodról egy falevelet
Viszek el, hogy legyek veled.
Legyek veled, amíg újra
Jövök égi randevúra.
Randevúra csakis veled,
Táncoltatni a lelkemet!
Author: Csuka Emőke
Szeretem a szavakat. Inkább írásban, mint szóban. Ifjú koromban is, inkább eltáncoltam volna, minthogy elmondjam. Írni hasonló élmény számomra, mint megkomponálni a színeket, a díszítéseket, egy színpadi táncjelmezen. Megtalálni viselője egyéniségéhez, a leginkább illőt. Imádom a szavak hangulatát. Amikor minden szinonimának kicsit más az íze, ha leheletnyit is, de más érzelmeket csal elő az emberből. Különleges érzés megtalálni azokat a kifejezéseket, amelyek hűen tükrözik azt, ami kikívánkozik belőlem. Főként, ha ezeket rímbe szedném. Persze az az igazi, ha ezeken nem kell töprengeni, mikor csak jönnek maguktól, és másnap nem is értem, honnan kerültek a papírra ezek a gondolatok. Bár régóta írok, de keveset. Valahol a középiskolában kezdődött, ám, azóta eltelt vagy 50 év. Épp itt az ideje, hogy többet foglalkozzam azzal, ami igazán boldoggá tesz!
2 Responses
„Sírodról egy falevelet
Viszek el, hogy legyek veled.”
Gyönyörű, megható, hűséges, meghitt sorok a volt társról.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita! Öröm számomra, hogy megérintett téged ez a néhány sor. Könnyek között íródott az egész vers.