Kelj fel, és járj!
Tanulj meg húzni.
Nyugalomra ne várj,
tanulj jobban tűrni.
Ha görcsbe fordul
minden izmod,
akkor is menj.
Nincs hála, köszönet,
a napfény éjbe fordul,
a sötét lenyeli hangod.
Szólni ne merj,
úgysem nyújtanak kezet.
Majd Isten,
vagy Föld Anya,
vagy bárhogyan nevezed,
ha meggörbülsz,
és jónak látja,
egyszerre elenged.
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
Felfalta a sötét Nap a fényes éjjelt, Árva maradt Ő, a sivár ég alatt, A puszta égbolt már mély magányt érlelt, Lakomájából nem maradt meg
Edit Szabó : Szavad vagyok, ha kell Szavad vagyok, ha kell, engem olvass, kimondom minden gondolatodat, belelátok szívednek mélyére, lelkedben megfogom az érzésed. Tudom, kinek
Részlet a Félelmeink kísértése szerelmünk hajnalán című regényből: Az elegáns, fedett kocsinál már várt ránk Mr. Sparrow, egy hajlott hátú öregember. Miután Alan bemutatott minket
. . . kinyílt az ég és bezúdult a fény… a fák az égig értek, zuhogó esőből patakok zenéltek, vad hegyek hasítottak eget, azt mondtam,
Szombaton ismét egy kiadói rendezvényen voltunk. Az Irodalmi Rádió mutatta be őszi antológiáját, „Hűs hajnalok lehelete” címmel. (Vettünk is két példányt.) Én a „Könyörgés” és
Te Ősz, gyümölcsöd íze látomás, mely egykor életet csiholt belém; de lásd, hiába annyi nyárvarázs, ha bú szitál szerelmeim szemén. Te Ősz, a sárga,
