Félig ajándék

Mint érett gyümölccsel roskasztott fa ágait,
Kitárt karom harminc év súlya húzza lefelé.
Sorsom nyújtva felejtette ajándékkal nekem telt markait
S te bennük maradtál, félig hazaérve álmaim felé!
És én csak félig részegen kullogok vissza napjaim vackába
S már ébredezem a visszarántott teli kezek nyomán.
És mégis valami édes ájulat vezet vissza a mába,
Tudom e félajándék nem mosódik még harminc év során!
Álmaimban megszülettél hányszor s félig jöttél mégis e világra,
Most sem értem, mért haltál meg félúton énnekem…
De emlékszem minden édes gyümölccsel vergődő kicsi ágra, 
Hurcolja majd harminc évig, vagy tán tovább is életem!

(1994-ben…)

Vajna-Kánagy Rozi
Author: Vajna-Kánagy Rozi

A nevem Vajna Tamásné. Írásaim alkotójaként Vajna-Kánagy Rozi, az Irodalmi Rádió szerzője vagyok. A Hajdú-Bihar vármegyei Pocsajban élek, egy felnőtt fiú és leány boldog édesanyja, egy csöpp tündérkislánynak pedig a nagymamája vagyok. A mesékből is ismert Hencidáról származom, ahol valóban egy mesevilágként éltem meg a gyermek- és ifjúkorom, ugyanis csodás természeti környezet vett körül és olyan kivételes emberek, akikről számtalan verset lehet írni, vagy meséket szőni. Hosszú évek óta óvodapedagógusként dolgozom a település Kikelet Óvodájában, ahol a legkisebbek között töretlen szeretettel gyakorlom a hivatásom! A családom és a hivatásom mellett a legtöbb művészet lelkes rajongója voltam mindig, legyen szó irodalomról, festészetről, szobrászatról, építészetről, színházról, zenéről, de bármi másról. Mivel vidéken élek, ezer meg ezer szállal kötődöm a természethez, így szűkebb és tágabb környezetemhez, a vármegye ilyen és fentebb említett értékeihez is. Régóta írok mindarról, ami belülről megérint, megindít, de eddig csak a fiókban porosodtak az írásaim. Úgy gondoltam, most bátorkodom a fiók mélyéről kilépni és az első bizonytalan lépéseket megtenni írásaimmal a külvilág felé.

0
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  1. kedves Rozi,
    élmény volt olvasnom soraidat. tökéletes harmónia a hangulat, az érzelmek, a hangok, a dallam és a ritmus között. gratulálok! Gábor

    p.s.: az én feltöltött írásaim (is) különböző életkoraimban születtek, számomra (is) fontos, hogy „dokumentáljam” születésnapjukat…

    1. Köszönöm szépen kedves Gábor! Régen írt sorok, de még eleven emlékek… Jónéhány írásom bizony már nekem sem ma született, csak sorakoznak mögöttem és kísérnek az úton!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mi maradtunk egymásnak

Mi maradtunk egymásnak   Suhanó pillanatban, Álomban és valóságban; Izzó délutánban, És hideg éjszakában. Az élet sűrűjében, Elveszve szomorúan; Mosollyal szemedbe nézni, Szerelmesen boldogan. Régen

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elfelejtettük

Elfelejtettük, hogyan kell élni Elfelejtettük, miben kell hinni. Elfelejtettük, mi is a végzet. Mire rájöttünk, a szívünkkel is végzett. Csak pár év volt, ami eltelt,

Teljes bejegyzés »

Lírikusok imája

  Mint ahogy a tarka szirmokkal nyíló virágok között szálldogál A sárga napfényben dolgos, vígan zümmögő méhecske s katica, Mint ahogy a zöldellő lombkoronás tölgyesek

Teljes bejegyzés »

Alruhás bölcsek.

Álruhás bölcsek. Mióta világ a világ, bizony megesik, hogy bohócokból lesznek királyok. Könyörtelen elnyomó, dicső káosz, valóságos, igazi rémálmok. Bizony akad olyan, ki írásra adja

Teljes bejegyzés »

Illúzió

Illúzió Ne nézzen túl mélyen a szemembe. Ez a szoba és az életem is csak füstből font háló. Nem létezünk, csupán valaki álmodik minket. Ha

Teljes bejegyzés »