A futurizmus avantgardista művészeti mozgalom századunk első harmadában, általános jellegzetessége a múlt és a jelen tagadása, a technika, a mozgás, a jövő, a sebesség, a dinamizmus dicsőítése - művészeti módszerére a modern élet sajátos kifejezőeszközeinek keresése jellemző. Az irányzatok története a futurizmussal kezdődik. (futuro = jövő) 1909-ben adta ki az önmagát addig francia költőnek tekintő F.T. Marinetti olasz folyóiratában az első kiáltványt: "Megállapítjuk, hogy a világ nagyszerűsége új szépséggel gazdagodott, a sebesség szépségével... Egy versenyautó, kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos vastag csövekkel díszített motorházával... szebb mint a Győzelem istennőjének szamothrakéi szobra..." Itt a gyökere a futuristák dinamizmus- és sebességkultuszának. Tagjai meg akarták szabadítani Olaszországot múltjának súlyától, és a mát dicsőítették. A futuristákat elbűvölte a modern technika, a közlekedés és a távközlés. A futurista művészet egyik legfőbb jellemzője az volt, hogy megpróbálta megragadni a mozgást és a sebességet: ezt rendszerint úgy érték el, hogy ugyanazt a tárgyat vagy személyt különböző pozíciókban rajzolták meg ugyanabban az időben, így keltve a mozgás érzetét.

A futurizmus politikai és művészeti mozgalom. Ideje - 1909 - 1944. - központjai:

Céljuk:

• a polgári hagyományok teljes lerombolása
• az élet újjáalakítása

Témáik:

• modern, nagyvárosi jövő
• technikai csodák, a gépek, a mechanika világa
• sebesség, erő, dinamizmus
• militarizmus, erőszak: a forradalmak és háborúk éltetése (építés a pusztítás után)

Eszköztáruk a képzőművészetben:

• egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen

• a mozgás irányának érzékeltetése, az erővonalak feltüntetés a képen

A háború felé feltartóztathatatlanul rohanó társadalom álságának jellemző tünete volt az olasz futurizmus mozgalma. Kezdetben irodalmi irányzatnak indult, 1909-ben írta az olasz Filippo Tommaso Marinetti a "Futurista kiáltványt", amelyben lényegében a háborút, a fasizmust dicsőítette, hirdetve, hogy "művészetünk főeleme a Bátorság, Vakmerőség és a Felháborodás ... A háborút akarjuk dicsérni - a világ egyetlen higéniáját -, a militarizmust..." A futurizmus hamarosan a képzőművészetben is jelentkezett, bár ott nem jellemezte az a barbárság-dicsőítés, amire a manifesztum hivatkozott. 1910-ben Carlo Carrá, Umberto Boccioni és Luigi Russolo kapcsolódnak a mozgalomhoz, majd Giacomo Balla és Gino Severini.

A futurizmus egyik vezéregyénisége, egyik első elméleti védelmezője és terjesztője volt Umberto Boccioni, olasz festő, grafikus és szobrász. Fő jellemzője a mozgalmasság és a szimultanizmus, azaz a különböző terekben és időkben keletkezett mozgást és a mozgás okozta benyomást egy időben jeleníti meg, a mozgás fázisait egymás mellé helyezi, sőt ugyanabba a képbe sűríti a különféle időkből való benyomásait, érzelmeit is.

A zenével is foglalkozó Luigi Russolo képein is zenei hatást akart ébreszteni, valamint a gép-, a mozgás-, a lendület istenítését hirdeti akárcsak a kubizmushoz közel álló Carlo Carrá olasz festő és művészeti író festészete. Carra az elsők között csatlakozott a futurizmushoz. Kezdetben mozgalmasságra törekvő művészete.

Gino Severinit a mozgás festői problémája foglalkoztatta, a mozgásritmusokat szétvágva, fázisaiban helyezte egymás mellé. Severini tiszta, dekoratív színeket használt, a gyorsaságot, az aktivitást, a modern életritmust, a küzdelem dinamikáját művészileg érzékeltette. Az idő- és mozgásfázisokat egyszerre ábrázolta korai képein.

Korkép

Festés