Az élet fényében ragyog a dicsőséged, Lentről büszkén figyelem a jelenséget. Erős a fény, éppen eltakarja lényed, De én lelkedet látom, a láthatatlan lényed.  ...

Túl nyugodt minden, túl egyszerű, Az éjszaka elég szomorú és keserű. Szín kell az életembe nem csak szabályok, Ha őrültség jönne, hát elébe állok!  ...

Olyan ez az érzés feléd, Mint egy elfelejtett fénykép, Elhalványulsz, tán eltűnsz, De emlékeimben még feltűnsz.   A fénykép megőrzi az emléket, De az érzéseket...

Úgy gondoltam, ideje megosztanom azt a verset, amit Kozso-hoz írtam. A 2025-ben megrendezett, KOZSO ART kiállításon személyesen adtam át a művésznek. Elismerő szavai mélyen megérintettek....

2019-ben írtam ezt a verset az egyik tanáromhoz. Akkor voltam végzős.  Nagyon jó visszaolvasni, és belátni, hogy mennyire igazak a mai napig a sorok. Szerintem...

Vörösbor és vörös rúzs, Körülöttem mindenki bús. Az érzelem engem is nyúz, A vágyakozás a mélybe húz.   Vörösbor illata árad, A lelkem egyre csak...

Jégtelenített szárnyakon szállsz az éjben, Érzem, ez tart engem megint ébren. Várok egy jelet a kávéházban, A kávé illata tart lelked kapujában..   Nem alszom,...

Az égen nyílt egy álom a múltban, Szívét teljesen a magasba húzta. Magával hozta a magyar szárnyakat, Lengyel színben élteti az álmokat.   A holdfény...

Szárnyaddal simítod sebeim, Betakarsz, s letörlöd könnyeim. Fáj az élet, felölt a félelem, Lüktet a mellkasom, haldoklom, úgy érzem.   A fájdalom a földhöz láncolt,...

Éjszaka van, meredek a távolba, Aludni kín, az álmom elrohan. Tollam az én támaszom ma éjjel, Papírra vetem, mit lelkem nem felejt el.   Amíg...