User banner image
User avatar
  • Buglyó Juliánna

Írások

Bohóc

Kell néha egy kis komédia, hogy az ember fia tisztán nevethessen, Kifestett cirkuszi artista, vagy udvari bolond királyi kertekben.   Lisztes orcával megjelenjen, leplezze a...

Az én rózsám

A bíborvörös rózsa bársonyos szirmán a derűt felém árasztja. Leveleit széttárja csalogatóan, lelkem mámorban áztatja.   Szirmokra írva küldöm az üzenetem, szellő szárnyán ér el...

Az út, ahol járok

  A csillagok végre felébredtek, ezüst húrjaik szobámból kivezettek. Akác illat terjengett a légben, agacsiköntösben futottam a fényben.   A fürtök sejtelmesen lebegtek, a mézes...

A nyár csókja

Tengervíz a légből az izzást kapta, a nyárnak lett ez a legforróbb napja. A hullámokat a szél úgy mozgatta, ahogy ifjoncokat a románc csalja.  ...

Viharban

Vitorlás ringatózik parányi hullámokon, kisvártatva fekete felhők tornyosulnak az égre. Máris dörög a légtér, szikrákat hány az ormon, sötét leplét, mint gyalázatos ördög, rányomja fényre....

Vakon

Vak a ragyogó világ, nem látszanak hívogató szavak. Nincs fény, -a másság fogság- mi irányítaná a vágyakat.   Az árnyakat nem festi színpompásra a felkent...

Kenyérszelés

A pitymallat még bélyegét sem mutatta, már a fateknőben odaadóan dagasztott. A heti kenyértésztát most táncoltatta, körötte a fáradó teste párája pangott.   A három...

Valótlan vádak

  A pillanatban valami megszakad, elvesződik a hihető valóság. A szokott bizalmi hangulat hamvad, követelőzni kezd a rút mohóság.   Minduntalan mélyebbre, mélyebbre szánt, elveszti...

Kábulatban

Habos, fehér felhők között vágyott érzelmeim szárnyán száguldottam, kutatva kívánt örömöt, a szeretet szálaiba kapaszkodtam.   Angyalok vonták előttem a font ösvényt mámorító messzeségben, végéig...

Megjelent a kór

Megjelent a kór Korát szépsége kiválóan leplezte, haja, mint az élet arany koronája, az arcát hajszálnyi vonal se metszette, vakított fekete szeme ragyogása.   Váratlan...
Megosztás
Megosztás
55