-
Buglyó Juliánna
Írások
Az én rózsám
A bíborvörös rózsa bársonyos szirmán a derűt felém árasztja. Leveleit széttárja csalogatóan, lelkem mámorban áztatja. Szirmokra írva küldöm az üzenetem, szellő szárnyán ér el...
Az út, ahol járok
A csillagok végre felébredtek, ezüst húrjaik szobámból kivezettek. Akác illat terjengett a légben, agacsiköntösben futottam a fényben. A fürtök sejtelmesen lebegtek, a mézes...
A nyár csókja
Tengervíz a légből az izzást kapta, a nyárnak lett ez a legforróbb napja. A hullámokat a szél úgy mozgatta, ahogy ifjoncokat a románc csalja. ...
Kenyérszelés
A pitymallat még bélyegét sem mutatta, már a fateknőben odaadóan dagasztott. A heti kenyértésztát most táncoltatta, körötte a fáradó teste párája pangott. A három...
Valótlan vádak
A pillanatban valami megszakad, elvesződik a hihető valóság. A szokott bizalmi hangulat hamvad, követelőzni kezd a rút mohóság. Minduntalan mélyebbre, mélyebbre szánt, elveszti...
Kábulatban
Habos, fehér felhők között vágyott érzelmeim szárnyán száguldottam, kutatva kívánt örömöt, a szeretet szálaiba kapaszkodtam. Angyalok vonták előttem a font ösvényt mámorító messzeségben, végéig...
Megjelent a kór
Megjelent a kór Korát szépsége kiválóan leplezte, haja, mint az élet arany koronája, az arcát hajszálnyi vonal se metszette, vakított fekete szeme ragyogása. Váratlan...