Vakon

Vak a ragyogó világ,

nem látszanak hívogató szavak.

Nincs fény, -a másság fogság-

mi irányítaná a vágyakat.

 

Az árnyakat nem festi

színpompásra a felkent vakolat.

Felvakkanó hang kelti

az ingerlő, vaklármás bajokat.

 

Vaktában vezet a szív,

vágtázik, mint a ló a pusztában.

A képzelgés tovább hív,

ne maradjon a létezés pácban.

 

Vaktöltény sorozatban

az örökké hajszolt lelket lövi.

Vakító fényét agyban

csak is lidérces árnyéka szövi.

 

Óvakodj a kínoktól,

ne bíz soha a vakszerencsében!

Világot fantomokból

magadnak ne vakarcsokból képezz!

 

Hisz tudod, érzed a szót,

kiválogathatod a lényeget.

Lélekkel látod a jót,

mit mások csak vakítva értenek.

 

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csillagfény alatt

  Így karácsonyra készülődve, fogadjátok szeretettel az Irodalmi Rádió „Nagy örömet hirdetek” antológiájában megjelent novellámat.   A csillagfény alatt Péter és Klára advent harmadik vasárnapján

Teljes bejegyzés »

Megfelelő pillanat hiányában

Megfelelő pillanat hiányában az ember általában nem tesz semmit. Ez nem tétlenség, inkább óvatosság. Figyel. Mérlegel. Számol a körülményekkel, amelyek jelenleg nem ideálisak, de belátható

Teljes bejegyzés »

…érted tettem

Bevetettem magam sajàt börtönömbe, Ott fuldoklom, és màr nincsen visszaút, Màr sohasem lehet szabad itt a lelkem, A lelkiismeret mindegyre visszahúz. Zűrös mocsàr húz egyre

Teljes bejegyzés »

Rád sem ismerek

Ordításod megremegteti testem, Félelem kúszik elmém felett. Néha közeledben elfog a rettegés, Mintha titokban egy ördög lennél. Ki életeket akar elpusztítani szavaival, S támad atyai

Teljes bejegyzés »

„Pillanatkép”az autizmusról

Lili nagyot sóhajtva ült le a padra miközben az önfeledten csúszdàzó kisfiàn, Zolikàn legeltette a szemét.Nem volt rizikómentes elhatàrozàs, hogy elhozza őt ide.Kezét ölébe téve

Teljes bejegyzés »

A holnap kétsége

A halál gondolata felmerül álmaimban És a jövendő esztendők titka igéz, Hol a történés sejtelme mint a méz a néheket, Úgy vonzza a kérdőjeleket. Mi

Teljes bejegyzés »