Egy nagy piros kalap, két zöld smaragdot rejtett, s ahogy felvillant lángoló szívem is belerengett.   Koronáján fürtjei úgy ringottak, mint a Balaton tőkéinek aranya....

Könnyezik a kék ég, s felette a nap tűzben ég…   Búskomor a világ, vihar, s szelek ideje jár…   Lángoló csókok oltják szívem…, fáj...

Egy ideje, lüktetve áramlik már az energia… Hullámainak tükrében pislognak a szemek, s látva oltják el magukban az ősi szellemükben féltve őrzött tüzet.   Erősebben...

A koronák hava, fenséges hideg ruhájában szökken hónapról hónapra. S fagyos könnyeinek fehér hulló csillagait áldozza e virágzó madárfüttyös tavasznak…   Hófehér elegancia, fehér tisztaság…!...

A világ sóhaját ma vihar s tornádó hallgattatja el, félénk zúgó patakok hallatják hangjukat, de egy nemzet áruló nekik gátat emel. Az új világ szennye...

Csendes tavaszi reggel volt, a Tiszaparton előttem egy nyírfa állt. Zöldellő koronáját hallom, ahogy égbe kiált!   Tokaj hegye lábát mosta a reggeli Tiszában, így...

Fénytengerben lángoló vörösbor, íze, mint egy koldust felkarolt. Poharam tüzében vérem ostora, titkaim s szavaim szelencéjét egy csapásra nyitotta. Tisztán csobogott bennem minden gondolat, hallgatva...

Ősz haja volt, rövid hullámos. Mosolya, nyugalmat sugárzott. Alacsony lett, s kicsit billegett. Főzött rám s várt engem, mert szeretett. Az esti ropogó tűz előtt,...

Egy perc álom volt, ez a földi élet… Egy percért jöttem, s benne éltem… Egy szép gondolat magjának sarja vala, egy időben tündöklő virág, hozott...

A tor helyett én táncot lejtek… Szerettem túlvilági szonátája, némán kért fel engem. S ma az éteri zenével karöltve, ők ketten egybekeltek. Elment…, szomorúságom a...