Rózsa Iván: Kancsal álom A Semmi partján A védtelen Végtelen Kancsal álmot sző… Budakalász, 2019. július 13. 0

Rózsa Iván: Tévedések vígjátéka A madár A legsimulékonyabb madár piszkít először a fészkébe… Tévedsz! A legnagyobb tévedésed az, amikor tévedhetetlennek hiszed magad! Végtelenség A Végtelenség...

Rózsa Iván: Göröngyös úton… (Haiku-változatok) Göröngyös úton Megbotlottam ezerszer, De célba értem… Göröngyös úton Elágazáshoz értél: Merre menj tovább?! Göröngyös úton, Ki elkísér majd téged:...

Rózsa Iván: Öt szomorú haiku A nyáj A nyáj összetart, Szélre löki a gyengét, És nem átlagost… A csorda A csordaszellem Eltaszítja magától Az egyedi...

Rózsa Iván: A nyáj A birkanyáj befelé pulzál. A centripetális erő a nyáj szélére löki a gyengéket, és az átlagtól eltérőket. Őket, a leszakadókat, tépik...

Rózsa Iván: Nem adtad az agyad! (Bada Tibornak, posztumusz) „Mint Dada destroy dekrétum!” – Így kellett ennek lenni, punktum. Hol lehetsz most Bada; pokolban, mennyben?...

Rózsa Iván: A pokol bugyraiban A pokol bugyraiban nagy a tolongás: Nagy a helyezkedés, az izgalom, a szorongás. „Én kevésbé vagyok bűnös, mint itt bárki...

Rózsa Iván: Az utolsó ítéletkor Az idő-hullámok szeretet-hullámokká szelídülnek… A végtelenbe vetett remények, lám megtestesülnek… A bűn bérencei örök kárhozattal szembesülnek… Az utolsó ítéletkor a...

Rózsa Iván: A lét-hajó Idő-hullámokon lét-hajó ring… Az ember élete, korán levetett ing… Ki lehet tán mosni, nem túl piszkos? Megtisztulhat bárki, ki nem volt...

Rózsa Iván: Az idő és a lét Idő-hullámok közt elvész a lét… Idő-cunamit túléli, ki sohasem vét… De hát nincs ilyen ember, ki éli ezt...