Edit Szabó : Nem változhat…. Mondhatnám én, bizonyisten’, hogy bezzeg az én időmben, fürdés után esti mese, bújhat ágyba minden gyerek. Reggel aztán kipihenve, felkeléskor...

Edit Szabó : Óda a természethez Folyó parti lépcsőn lepihentem, sodrásába merült tekintetem, nem hallottam a habok zaját, gurgulázó madarak dalát, mint a víz felett...

Edit Szabó : Túlnan messze Udvar gyepén kisgyerek, talán kétéves lehet, mellette a pajtása, derék jószág kutyája. Kíváncsiság benne él, mi lehet a túl felén,...

Edit Szabó : Voltál, Anyám ! Szonett Édesanyám sokáig beteg voltál, mégis jártad kijelölt utadat, szavaidban hallottam fájdalmadat, lépteiddel is halkabban csoszogtál. Szíved fájdalmasabban veregetett,...

Edit Szabó : Egy nap emlékezés… Sárgult őszi fák alatt vezetnek a sors utak, emlékezni éltekről, emlékekről, életről. Szeretteink pihennek, lelkük itt van feletted, virágoknak...

Edit Szabó : VÁRAKOZÁSOM Napok jönnek, nem fényesek, fájdalom tölti szíveket, emlékezés életekről, temetőkben pihenőkről. Ám az élet gyorsan halad, vágyak mélyén utat mutat, várakozás,...

Edit Szabó : Szivárvány alatt Eső után szivárvány átível az ég alján, az ő kékjén átragyog, szépségét csodálhatod. Magasan a szivárvány, rád ragyog a boldogság,...

Edit Szabó : Ősznek vége Csendélet az asztalon, ősztől éppen búcsúzom, szőlőlevél integet, köszöni az életet. Mutatóba még maradt, szőlőfürt mosolyogtat, gyönyörűség rá nézni, szemeit...

Edit Szabó : Búcsúzunk a mától Sötétlenek a fatörzsek magasan az ég felé, aláhullik a levelük, halkan fúj az őszi szél. Fasorok közt út közepe...

Edit Szabó : Régi szüret Hol vagytok ti réges-régi kis falusi szüretek, boldogság az ifjúságnak, minden napja ünnep lesz. Kivonulni a határba, szőlőtőkét elkapni, fürtjeitől...