Edit Szabó : Ősznek vége Csendélet az asztalon, ősztől éppen búcsúzom, szőlőlevél integet, köszöni az életet. Mutatóba még maradt, szőlőfürt mosolyogtat, gyönyörűség rá nézni, szemeit...

Edit Szabó : Búcsúzunk a mától Sötétlenek a fatörzsek magasan az ég felé, aláhullik a levelük, halkan fúj az őszi szél. Fasorok közt út közepe...

Edit Szabó : Régi szüret Hol vagytok ti réges-régi kis falusi szüretek, boldogság az ifjúságnak, minden napja ünnep lesz. Kivonulni a határba, szőlőtőkét elkapni, fürtjeitől...

Edit Szabó : Nyári eső Lenge nyári ruhában, esőcseppek sodrában, hirtelenség e világ, gyorsan halad a leány. Sárga ruhát fúj a szél, hátul lebben, utól...

Edit Szabó : Az élet alkonyán Láttam anyám ráncos kezét, fáradtsága nagyon nehéz, korán kezdte az életet, évszázadok nem felelnek. Nem felelnek már életek, gyerekeknek...

Edit Szabó : Az ősz remeke Őszi táj képe tekint rám fényesen, szemem a messzeség felé ragyog, fehér nyárfa kéreg nyit ablakot, messziről intenek a...

Edit Szabó : Ősz időben delelés Integetnek magas hegyek, tetejükben tél üzenget, kék ég alatt őszi levél, hegy tövében sokat mesél. Völgy ölében még süt...

Edit Szabó : Éjjeli madár Magas fáknak rejtekében, fák mélyén a sötétségben, lakást talál a madárpár, ahol rájuk biztonság vár. Hold fényénél nyílik szemük, messzire...

Edit Szabó : Volt egy randevú Nagyon hosszú évek után felszabadult gondolatom, egyedüllét és a magány, szomorúság, hát kidobom. ismerkedés, beszélgetés után jöhet találkozás, sikeresen...

Edit Szabó : Hidd el… Hiszed még a megvalósult álmot, Hiszed még az örök boldogságot, Hiszed még, hogy eltelnek az évek, Hidd el, hogy a...