Edit Szabó : Magyarhonba vándorútak Idegenyek gyüttek a falunkba, garral vonútak, hajszás húzta cudar szekerük. Alítnám, tán sáfár gyűtötte a csikasz embörököt,olan csihés, korheny kinézetük...

Edit Szabó : Életünk sora Örök körforgásban éljük az életünk, eleinte nem is tudjuk mégis létezünk, megszületik gyermek és felcseperedik, megtanul mindent lehetősége szerint. Féltő...

Edit Szabó : Domboldalról Lassan halad lépegetve, körbejár a tekintete, domboldalról a lankára ballag alá a határba. Legényke az utat töri, magát elég nagynak érzi,...

Edit Szabó : Régi történet Maga módján egyszerűség, nincsen abrosz sem teríték, csupasz asztal, rajta kenyér szeletekben ketté törvén. Mellette egy vizespohár, valaki szomját oltottá,...

Edit Szabó : Pénz hatalma a mában Azt mondják, pénznek nincs szaga ám óriás a hatalma, életednek fenntartása, létszükséglet megadása. Bizony ingyen nincsen semmi, nem...

Edit Szabó : Árva rózsaszál Egy szál vörös rózsa nyílik, szára tó vizében ázik, közel s távol nincsen senki, part a virágot élteti. Piros rózsa...

Edit Szabó : Útszéli vén fa Csupasz vén fa, ágain nincs levél, sudár termetű szárnya, törzse több ágra szétterül, fészkek hada benne elmerül. Útszéli vén...

Edit Szabó : Érzések sodrában ” Az élet dala a borvirágban ” emlékek sora a boldogságban, kopott emberi életet törték össze a végzetek, szórnak hamut...

Edit Szabó : Fehér nyúl a ligetben Magas fák közt domboldalban őszülő táj, havas asztal, hófehér nyúl szökken gyorsan, vadászkutya a nyomában. Életének mi lesz...

Edit Szabó : Romos ház Ki tudja hogy ki volt gazdád, szép volt házad és a portád, ám az élet elköltözött, halandóság beköszöntött. Ház tetején...