Edit Szabó : Tó,tó,tiszta tó Nézem a tájat,elém tárul csodák világa eget bámul, tömör zöld között élő fenyves, nem látni törzsük, mégis kedves. Dombok és...

Edit Szabó :Kis lakomba visszavárlak Pusztai ház, nincsenek lakók, árnyékház lett, már oly elhagyott, mezőn látszik, a föld közepén, belülről zsong, ember benne élt. Látja...

Edit Szabó : Jövőt álmodom Mező közepén üldögél a lány, sok szarkaláb leng a szőke haján, koszorúba kell valaki fonja, ha rátalálnak,biztos mosolya. Jövőről álmodik...

Edit Szabó : Délután a kertemben    – Haikuban. kertemben jártam zöld fűszálak bujkálnak cipőm sáros lett fehérség búsul hóvirágnak szirmai búcsút mondanak meglepődtem én...

Edit Szabó : Új dalok szállnak Új dalunk szálljon ,mert már elvonult a vihar ,s tengerből – ciklon nyomult, süvöltött,ordított karikában, majd felszállt az egek...

Edit Szabó : Vártalak Az estéli csendben a csillagok ragyognak a mélyen sötét tiszta ragyogó égbolton, hosszú nyári naptól a karjaim vacognak, hiszen úgy vártalak,hogy...

Edit Szabó : Kerestelek Holdvilágos este fény dereng az utamon, az erdő fái közt oly lassacskán ballagok, az esti magányban nincs semmi társaságom, a fáknak...

Edit Szabó : Hajnali erdőben      /Szövegvers / Az ég alján a korai sárga napfény felragyog, hajnali erdőben már búgnak a galambok, életre kel...

Edit Szabó : Istenhez közel Erdők,bokrok fái csak az enyémek, mindig imádtam a természet szépségét, tavasszal a frissen bimbózókat, nyáron a sűrű zöld lombok ágait....

Edit Szabó : Amerre látunk Felhők között vezet,vezet egy férfi, fehér fényben,fehér ruhában egyre megyek utána,megyek hegy tetején, elhagyom szürkeséget hegyek felett. A tiszta égbolt...