Délután a kertemben – Haikuban

Edit Szabó : Délután a kertemben    – Haikuban.

kertemben jártam
zöld fűszálak bujkálnak
cipőm sáros lett

fehérség búsul
hóvirágnak szirmai
búcsút mondanak

meglepődtem én
sárga virág ragyogott
csokrostól kinőtt

rügyek pattannak
gyümölcsfákon zöld gombok
kivirágoznak

a petrezselyem
nem aludt el a télen
máris szedhető

zöldhagyma nyúlik
egyenesen felfelé
töve a földben

kutyám lekísért
szaladgált oly szabadon
mindent megszagolt

taligát húztam
üresen még könnyű volt
kert végén pihent

lassan töltődött
tekefával pakoltam
fáradt a kezem

úgy négy fuvarral
felbaktattam udvarra
gyűlt a tüzelőm

most már pihenés
vállizmom erősödött
kell a nyugalom

asztalnál ülök
a szavak sorakoznak
ne enged a kert

egyedül vagyok
enyém a szép természet
nem szégyenkezem

benne élhetek
szépségeit faggatom
gyermekkoromtól

Bőcs,2024.02.15.

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Serfőző Attila

Hangtalan

És mégis úgy maradtál bennem, mint füst a szobában, ha fényre száll, illat a rúzsfoltos ruhán, halk nevetés, mit nem felejt a nyár. Lépted az

Teljes bejegyzés »

Ketten voltunk egész

De szeretném vissza Pörgetni az időt! Ledobni a ruhát, Lerúgni a cipőt.   Nyár volt, holdfény, bánat. Mert utolsó este. A tóparton ültünk. Ő mereven

Teljes bejegyzés »

Egy nyári éjszakán

Oly nagy a csend, szinte hangos. Fülelek langy nyári este. Csak zizegés és susogás. Betakar a sötét leple.   Ciripelés, tompa hangok, Talán-talán kotorászás. Távol

Teljes bejegyzés »

Apa, köszönöm

Gyere, Apa, Homokozz velem! A legnagyobb Vár miénk legyen!   Apa, kérlek, Rúgjad a labdát! Hívjuk ide A szomszéd bandát!   Üljél mellém! Nem megy

Teljes bejegyzés »

Vigyázzunk apára

Az Apa a család feje. Így van rend. Egy támaszték. Egy biztonság. Szava szent.   Irány jelöl, utat mutat. Védelem. A gyereknek példaképe. Vélelem.  

Teljes bejegyzés »

Húsvéti emlékem

Gyermekkorom szép emléke: Húsvét napja. Nyújtózkodtam korán reggel. Ágyam rabja.   Manzárd szoba. Léptek hangja. De nyikorog! Apám lep meg az öcsémmel. De vigyorog!  

Teljes bejegyzés »