Edit Szabó : Békét akarok Európában
Oly rettenet a közeli szomszédság,
hogy emberek halálát kik okozzák,
egyetlen embernek tekintetében
nem lehet hinni vakmerőségében.
Országának egyeduralkodója,
a semmibe tűnt minden vádolója,
nem látok szemében érzékenységet,
mert elvakultan mered a nézése.
Hatalmat akar az ő országában,
hatalmas harci eszközök halmában,
mert kinyújtva kezét bombák robbannak
szomszédos ország lakóházaiban !
Rakéták repülnek magas égen át,
sűrű füstfelleg borítja Ukrajnát,
repülőtér,gyárak és erőművek
pusztítására mind megsemmisülnek !
Emberi életek nem számítanak,
gyerekek sírnak a metró aljakban,
nem bánja, embernek egy az élete,
elvenni erőszakkal de kegyetlen !
Mit akar elérni,ez a nagy kérdés,
hisz nukleáris már a fenyegetés,
környező országokat is emleget,
nehogy védekezni ők is merjenek !
Szomszédos kis ország népe menekül,
tárt ajtókkal várja őket nemzetünk,
hiszen sokaknak anyanyelve magyar,
minden határon hamar talál haza.
Összefogott a világ egész népe,
őrületes harcoknak legyen vége,
békét kiállt minden ember, elvégre
értelmetlen múlt század visszatérte !
Európa újra csendesebb legyen,
ne harcoljon ember az ember ellen,
vészfenyegetések felejtődjenek,
kérek felelősséget az életnek !
Bőcs,2022.március 01.
Author: Szabó Edit
Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....