Milyen édesdeden alszik…Szofi, mint mindig, teste minden porcikáját átjáró meleg mosollyal nézi a kis kutyáját, aki a padlón fekszik, hanyatt fekve, kicsi alsólábait szétvetve, a...

–Hűha, most már igyekeznem kell—nézett az órára Ágota. Meg ígérte kisunokájának Eszternek, hogy ott lesz az iskolába érte, hamarabb is mint szokott, mert, ma péntek...

Szaporán és vidáman szedte a lábait, a megszokott vidéki kis utacska, jól ismert, keskeny kis járdáján. Időben indult el, tehát nem kell rohannia. Volt idő...

Az iskolakezdés újdonsága ölel át…minden új, a füzetek, a ceruzák, a hatalmas iskolatáska…ott fekszenek előttem, az asztalon…érzem, az „új” élet illatát. Nem is tudom, melyiket...