-
Tóth Brigitta
Írások
Az Igazság Dalnoka
Az Igazság Dalnoka Jön az igazság Lelke, nem habozik, nem kertel, Mint a szél, susogva, hozza mindenütt a hírt fel. Mély bölcsességet ont szét...
Félárnyékban
Félárnyékban Léptél bennem, nem a földön, mosoly mögött, sötét ködön. Nem hívtalak, mégis jöttél, áldást vittél, bár nem kértél. Szóltál régen: „Tisztán hiszel?” –...
Ki vagyok én
Ki vagyok én Ki vagyok én? Egy elhibázott álom, mit félúton vert szét a rőt idő – egy szál hang, mely megremeg a fákon, ha...
Jézus és az angyalok
Jézus és az angyalok Az éj leszállt. Csillagszemű csönd zizeg, Sírbolt szívéből Jézus lép ki újra. Kezén seb, mint vér-virág remeg, S áldott kínja...
Tükör éjszaka
Tükör éjszaka Éjszaka mélyén fény ragyog csendesen, Tükörben tested játékos, tűzben élesen, Lelkünk összefonódik halk sóhajban, Mint édes bilincsben ég az éj hajnalban. ...
Csók a kárhozat peremén
Csók a kárhozat peremén Szent voltál, mikor vétkezni hívtál, Ajkad tiltott kenet, mély borom. Nem csókoltalak – csak elvesztem benned, S bűneim közt...
Tisztalapot kér a szív
Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig...
Aki a fátylat fellebbenti
Aki a fátylat fellebbenti Valaki jár a csönd alatt, Fehérben, mégsem hólepel, Nem néz reád, s te sem akarod, Mert ha nézne, mindened felel....
A fény útja
A fény útja Nem bársonyszó, nem halk rebbenés, hanem tűz, mit hord a halál s a kétség, szúr a szembe, mint a penge...