Délibáb a tengerparton Véletlen volt csupán?! Nem tudom. A szüleimmel nyaralni mentünk, amikor láttam őt! Minden este kiültünk a kis faházak teraszára és hallgattuk a
Hazavezet a fény Mikor csendben rám nézel, megáll bennem a világ, mint egy régi dallam, mit őriz még a szív tovább. Annyi út vitt messzire,
Sárguló levelek Őszi színek cikáznak a fényben, virágillat száll a messzeségben, falevelek színesítik a lelket, sárgulva földet érnek. Szél röpíti messze el innen,
Ősszel a táj Hajnal hasad, pirkad a fény, nagy titkot rejt, fülembe mesél, most feltárja az álmai kapuját, ásítva nyújtja felém karját. A
Vidám élet a természetben Patak partján két kis fecske, csiripelve cseverésznek, öreg juhász arra menve, báránykákat terelgetve. Méltósággal heverészve kémleli a kék eget,
A fenyőág titka A sűrű erdőt járom, üdvözölnek a Kárpátok, a havas tájakon minden fa csillog. Hópihe szállingóz, egy fenyőág rám hajolt,
Szivárvány Az eső mossa az ablakom, a környéken csend honol, csak a madarak csiripelnek, a falevelek reszketnek. Szürke felhő sétál az égen,
Úton a szabadság felé Néha csak menni vágyom csendesen, messze a zajtól, az emlékeken (…) Egy napfényes út, egy halk pillanat, ahol a lelkem végre
Apró szívek Mily’ szép kék szeme, amikor rám tekint, amikor hozzám simul, rám hajol. Megcsókol, most is rám kacsint, lágyan megérint, apró szíveket
Zokog az ég Zokog az ég csendesen, könnyeivel mossa az egész földet, szomorú minden. Fájdalmak tetőznek, rohanó emberek sietős léptekkel menedéket keresnek.
A szél titka… A szél most nagy titkot mesél, lassan oson suhogva felém, közelebb érve cirógatva regél, majd hirtelen a hajamba tép… Lopakodó
Csendben összekötve… ( évforduló ) Ahogy a szilveszteri fények csendben táncra kelnek, az idő lágyan átölel bennünket (…) Az évek hullámai között ott a te
Szabad szárnyak Kalitka – rácson koppan bennem sok elnémított, régi dal, bezárva él a szívem csendben, s a lelkem egyre szárnyra kap… Mint
Anyák napjára Hajnal pirkadatkor már ébred lelkem, mielőtt a nap fényt hint az égre csendben. Mint folyót őrzi partja, mint erdőt a hegy
Pünkösdi béke Lágy szél érinti a lombos fákat, fény öleli át a virágos tájat. Csendes béke száll most a világra, mintha remény költözne minden
Lüktető csend Mint nyári zápor hullása hírtelen érkezel, felkavarod a lelkem, majd csenddé szelídülsz el. Egyszer vagy lágy szellő, máskor vad forgatag, Benned a
A természet csendje Lágy szél simít végig a fák lombján, napfény pihen a rétek arany porán. Madárdal ring a tiszta ég alatt, s békét
Nyári fényben Nyári napfény pihent a rétek ölén, arany csillám táncolt a folyó tükrén. A szél virágillatú álmokat hozott, s minden perc közelebb vitt
