Téli égbolt fagyoskodik, szép barna föld havasodik. Barna, zöld és hófehér, minden télen csodaszép. A föld alatt minden télen, kisegérke alszik szépen. Takarója falevél,
Hideg szellő kerekedik, falevelet megkergeti. Hűvös a szél, szép és tiszta, falevelet arrébb fújja. -Jó falevél, szép falevél, jó barátod vagyok, a szél. Ide
Őszi tájban zúg a levél, fújja, fújja az erős szél. Egyik barna, másik sárga, a szél hiába nem dobálja. Őszi tájban zörög-csörög, barna, sárga,
Kóválygok a világban, helyem sehol sem lelem, egyetlen egy vigaszom az őszi falevelem. Falevelem, falevelem, ahogy hull a fáról, magamat elhagyva magam nem találom.
Pata dobban, pata dobban, hullik már a falevél, pata dobban, sörény lobban, zizzen már a falevél. Szürke pata, sáros pata, levelek közt álldogál, szürke
Csodálatos őszi szellő, körültáncolja az avart. Csodálatos őszi szellő, langyos illatokat kavar. Ott bújik meg, ott bújik meg három barna kisegér, a sárgálló őszi
Kerek a falevél. alatta alszik három kisegér. Kerek a falevél, alatta van három barna kisegér. Őszi szellő, őszi szellő, langyos szellő kerekedik, a három
Falevél, falevél, hulló falevél, tollunkon és bundánkon suhogjon a szél. Egyik levél piros, a másik sárga, zöld is van a fán még és sok kedves
Jó reggelt, kedves falevél, a Napocska ma is korán kél. Piros, narancs, zöld és sárga, takaróként borult ősszel a tájra. Jó napot, kedves falevél,
