A bagdadi tolvaj című filmben amikor a dzsinn, gazdájának Abunak, harmadik kívánságát is teljesítette, palack börtönéből végleg kiszabadulva örömmel kiáltotta világgá, hogy „szabad vagyok, szabad!”
Ez a történet még egy régebben készített alkotásom, amely most így, a „Madarak és fák napja” táján még kicsit aktuális is: Élt egyszer valahol messze,
HASONLAT A MADARAKKAL Fekete varjú áll a Dohány Utcai Zsinagóga tetején. „Hé, kik járják most, ilyen korán Az
Ki vagyok? Kérdem én oly sokszor, Tett-lázban égve, ha élem sorsom, S lemenő napon ábrándozva Vágyom tornácos kastélyokra. Lennék bár néha valami más, Pergamenen a
Rejtélyes, sötét éjszaka: Csillagok drámai színpada. Főszereplő, de nincs szava. A homályba veszve ragyog, És eltűnik, ha eljő a pirkadat. Részegen, bódultan táncol, Arcára
