Ötvenen túl /haiku/

Ötvenen túl….

 

Az árral szemben

úszni már megtanultam.

De meddig bírom?

 

Petres Katalin
Author: Petres Katalin

Petres Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1959 április 5-én születtem, Budapesten. Budán nőttem fel, társbérletben nagyon egyszerű család legkisebb, harmadik gyermekeként. Alsó tagozatos koromban megkérdezte az osztályfőnököm, bizonyára egy felmérés kapcsán, hány könyvünk van otthon, én akkor 11-ről számolhattam be az iskolai tankönyveket kivéve. Viszont jártam könyvtárba, csodálatos tanáraim is voltak. Dr. Kolta Rezsőné, Magdi néni varázsolt el az irodalom birodalmában általános iskolás koromban. Muhi Lászlóné, Zsuzsa néni, középiskolai magyar és történelem tanárom, aki egyben a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola akkori könyvtárosa is volt, segített eligazodnom e csodálatos világban. Tulajdonképpen szellemi édesanyám lett. A közgazdasági szakközépiskolát szüleim kérésére végeztem el, de az első pillanattól kezdve magyar-történelem szakra készültem. A tanárképzőt 1982-ben fejeztem be, egy év tanítás után megszülettek fiaim, sokáig voltam otthon. Fél állásban a 90-es évek elején még tanítottam eredeti tárgyaimat, majd angol nyelvvizsgám és angol tanár hiány miatt át kellett térnem a nyelvtanításra. Ezért elvégeztem az ELTE-n a másoddiplomás nyelvtanári szakot. 2000-ben középiskolába sodort a sors, ezért a Károli Gáspár Egyetem kétéves kiegészítőjével koronáztam meg 2006-8 között tanulmányaimat, de csak 2012-ben fejeztem be a diplomamunkámat, ezért szinte „friss” diplomás vagyok túl az ötven évemen. Jelenleg a Budai Középiskolában angolt tanítok több, mint tíz éve. Kamaszkorban kezdtem verseket írni,...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Halál-triptichon

Rózsa Iván: Halál-triptichon Legalul Teremtetlen teremtmények bolyonganak a világban céltalanul… Halálraítéltek mindahányan kimondva, kimondatlanul… Csontvázukon még hús csüng, de a Halál bizony nagy úr… Hamarosan

Teljes bejegyzés »

Isten előtt.

Isten előtt. Egyed-Husti Boglárka Isten előtt meztelen vagyok, teljesen. Olyan vagyok, amilyennek Ő lát engem. Árnyék. Vétkes. Bűnös.   Isten előtt nincs titkom. Ő megért

Teljes bejegyzés »

HAMAROSAN

HAMAROSAN Hamarosan napnyugta, arcom szellő nyaldosta. Virágok szirmát nézem, elhordták élet mézem.   Ragadozó ösztönök, ajtón belép, köszönök. Hellyel kínál balsorsom, könnyeimmel mosakszom.   Az

Teljes bejegyzés »

Ne ítélj elsőre!

Múlt héten egyik nap megyek a Hungária körúton sietős léptekkel a Stadionok felé. Onnan megy a busz, ami csaknem a panelig hoz. Szembe jön velem

Teljes bejegyzés »

Vízió

  Magányos csónak lebeg a tengeren, Benne ülök, s az eget kémlelem. Jó ez a csönd, jó ez a nyugalom, Erre vágyom, mert ezt akarom.

Teljes bejegyzés »

Valami véget ér…

Valami véget ér Valami most kezdődik el. Valaki hallgat, Valaki meg felel. Valami változik, Valami örök. Valakinek feleslegesek ezek a körök. Valami kilép a körforgásból,

Teljes bejegyzés »