Verseimből

Test, a testemből<a href=”https://irodalmiradio.hu/wp-content/uploads/2016/06/ÁL-L-OM-ÁS-OK.docx”>ÁL-L-OM-ÁS-OKElutaztál,szerelem

Szilágyi Katalin
Author: Szilágyi Katalin

Szilágyi Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. Mottó: ”Tisztelet, becsület, szeretet” (Édesapám, Szilágyi Ferenc után szabadon) Szüleimmel és húgommal boldog, családias gyerekkorom volt. Kiegyensúlyozott felnőtté válásom még szinte be sem fejeződött, amikor belecsöppentem egy harminc év alatti, két gyerekkel egyedül maradt anyuka szerepkörébe. Mérhetetlen csalódásom elindított egy íráskényszert, melyben jó pár évig elidőztem. Láthatatlanul, csendesen, szótlanul vetettem, oly nagy hirtelenséggel papírra érzéseimet, gondolataimat, hogy az eredeti kézírásomat, amelyek évtizedekig porosodtak, a begépelés során alig tudtam elolvasni. Hogy versek lennének? Akkor még nem gondoltam erre. Most már igen. A magyar, főleg a nyelvtan gyerekként nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé, azonban a verseket már akkor is szerettem. Iskolásként mindennapjaimat meghatározta: a szertorna, a néptánc, az ének-zenei tagozat, az utazás, a kirándulás és a rajzolás, amelyek nagy hatással lettek rám. A szüleimtől a szépre és jóra való törekvést örököltem, igyekszem a mindennapokban is ezeket keresni és átadni gyermekeimnek, tanítványaimnak. A tanári pályafutásomban a földrajz – rajz – testnevelés szakjaim úgy gondolom, illenek a személyiségemhez, a szellem – lélek – test hármasságát tükrözik. Kedvelem a szemlélődést, a virágok illatát, a tenger morajlását, egy jó könyv olvasását, a kerékpározást és a mának élni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Irigység

Irigység „A szelíd szív a testnek, az irígység pedig a csontoknak rothadása” Megrontja a házasságot, a családon belüli harmóniát Saul király irigy szemmel nézte Dávidot

Teljes bejegyzés »

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »