Művészportré sorozat – Kiss Ibolya

Kiss Ibolyakissibolya-muveszportre szerzőnk az „Út a boldogsághoz” című pályázatunkon szerepelt sikeresen, így nyert felvételt alkotóink közé. Az itt meghallgatható egyórás rádióműsorban, életéről, családjáról, pedagógusi pályafutásáról és betegségéről beszélgetünk. Közben elhangzonak alkotásai saját és a műsorvezető, Zsoldos Árpád előadásában.

Szerzői bemutatkozás: „1959-ben születtem Szegeden, azóta is itt élek. Tanulmányaimat a Szegedi Tudomány Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika-technika szakán fejeztem be, majd elvégeztem a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképzőt és a német szakot. 25 évig tanítottam általános iskolában.
Elváltam, fiam Sopronban, lányom Budapesten él.

2008-ban lettem rákos, műtétek, kezelések sora jött egymás után. Betegségem óta minden megváltozott. Verseket – rímeket írok, Élet – érzés című füzetemben 110 rímelés van. Pályázatokon is részt veszek.

kissibolya-poet-felolvasas2
Felolvastam a Poet találkozón, szerepeltem a Rákliga valamint a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének pályázatán.
kissibolya-konyve-1Az Önkéntesség c. versemet kérte a Neurofibromatózisos Betegek és Segítőik Társasága elnöke, Bach Rezső, a Ritka Betegségek Világnapja alkalmából rendezett programjuk emléklapjára, melynek örömmel tettem eleget.
Doktornőm adott egy német nyelvű mesekönyvet, hogy fordítsam le – terápiaként, nem a betegséggel foglalkoztam. Fordítói munkámnak különös jelentősége van, a kitűzött cél életben tartott, kitartást adott, elfoglalt – lefoglalt, hogy egy szép, ismeretterjesztő – több mint – mesekönyvet nyújthassak át. Mostanra egy kiadó támogatását megnyertem a kiadáshoz, ennek az anyagi hátterének megteremtésén dolgozom most, hogy széles körben ismertté váljon ez a csodás kötet. Mese mellett bemutatja a természetföldrajzot, a történelmi hátteret, és egyes régi kifejezések magyarázatát, sok-sok színes képpel.

A „Mosolyvirág” Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete 2013-ban kiírt „Életmesék” pályázatán a korcsoportomban különdíjat kaptam, melyet Budapesten a Parlament Vadász termében adtak át.

kissibolya-dijatado-parlament
kissibolya-arssacraA Szegedi Közéleti Kávéház több programjában vettem már részt, mint előadó, mint érdeklődő, ill. mint szervező.
A Biblia másolásában is részt vettem, másoltam, melyet Vatikánba vittek.
A 2014.évi Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódó országos Nyitott templomok napjához Szegeden egyedül a Petőfi telepi Református Egyházközség kapcsolódott, melynek nagyszabású és egyedülálló kulturális délutáni programját szerveztem. A szakrális fesztivál küldetése a közösségteremtés. Ehhez méltóan nagyon színvonalas, csodálatosan gazdag programmal a város kiváló művészei azonnal és örömmel mondtak igent a felkérésemre, a természetesen ingyenes szereplésre. Az amatőr előadók is nagy lelkesedéssel jelentkeztek, készültek az előadásokkal. Egyeztettem a helyi és országos médiákkal , melynek eredményeként mindenhová eljutott a program híre és a délutánon zsúfolásig megtelt a templom, sőt még az utcán is voltak padok ill. utcai kihangosítás.

Kiss Ibolya: Advent – YouTube – https://youtu.be/bau_p4NiJgs

Lehetőségem nyílt tavaly, 2015-ben egy daganatosok részére szervezett egyhetes bentlakásos életmód-táborban a programokon részt venni. A tábort az egri REGEA Alapítvány szervezte és hívott meg engem. Ezzel a héttel szinte átváltozott mindenki, hatalmas erőt, energiát, összekovácsolódott közösséget adott, s azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, támogatjuk egymást. Minden foglalkozásukra, kirándulásukra, programjaikra mindig hívnak, voltam is jó párszor – távolságot, időt,pénzt nem számolva – mert a kapott áradó szeretet és együttes foglalkozások hatalmas erővel töltenek fel minden egyes alkalommal, melyre szükség van a további célok kitűzéséhez, a túlélésre.
Mindig nagy örömmel olvasom az újabbnál újabb és jobbnál jobb programokat és „irigykedem”, hogy micsoda hatalmas lehetőségek vannak itt erre északon a daganatos betegek részére az egri REGEA Alapítvány munkatársainak fáradhatatlan szervezésében.
Ezt talán csak az tudja igazán – mint én – akinek a környezetében nincsenek ilyen lehetőségek (pedig egyetemi város, onkoközpont…) és már megtapasztaltam a REGEA programjainak felbecsülhetetlen értékű hatását.
Közben történtek az események (túl vagyok több újabb műtéten), újabb lehetőségek voltak: pályázat a Miskolci Irodalmi Rádióban; az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Szeged Városi Hangoskönyvtárban tartott felolvasáson verseimből olvastam a vakok és gyengénlátók hallgatóságnak; kirándultunk a miskolci és egri – harcosokkal Nyíregyházára a Lego gyárba és az állatkerbe.

Rímekbe foglalva elküldöm napjaim, élek Szent Teréz imája szerint:

Használd az adottságokat, amelyeket kaptál,
és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra.”

Kiss Ibolya: Mivel telnek napjaid?

Mivel telnek napjaid? – kérdezik sokan,
Persze van, ki a választ sem várja – rohan.
Aztán a kérdést magamnak felteszem,
Lássam mi tölti ki a heteket.
Élet – érzéseket rímelgetek,
Családom kérésére ebben – abban segédkezem.
Keresztrejtvényt fejtek, több – kevesebb sikerrel,
Olvasok, könyvtárból hozom a könyveket.
A Városháza tornyának muzsikáját hallgatom,
Oly szépen szól fentről kedves dallamom.
Naponta a világhálón levelezek, keresgélek,
A tudományos, gazdasági cikkek lekötnek, érdekelnek.
Gerinc – mell – kar – váll – térd-problémák miatt,
Gyógytornákon mozgatom át magam.
Na és a háztartást – ha lassabban is – de ellátom,
Édesanyámat gyakran látogatom.
Mindig akad valami elintéznivaló,
Ami – hogy az idő hasznosan teljen – arra jó.
Önkéntesen segitkezek, ahol tudok,
Szeretetem árad – el nem fogy.
Sétálok a Holtágnál, merengek a természet csodáin,
Tudomásul véve, hogy minden örökké változik.
Életem sem olyan már, mint a régi,
De a kór-harcosokkal mindig öröm találkozni.
Így aztán – ha egészségem engedi – utazok,
Várnak az egri, miskolci, tarjáni Harcosok.
Noé bárkája az Életre példa,
Egy hajóban utaztak ők is mindannyian.
S nem számított a vihar, hisz Istennel voltak,
A végén mindig ott vár a szivárvány csodája.
Bakancslistámról már sok mindent teljesítettem,
Számtalan szép emléket őrzök a lelkemben.
Vannak még célok, vannak még remények,
Be kell fejezni mindent, mit elkezdtem.
Aztán majd felszáll e kismadár, fel a magasba,
Hogy a szivárványt teljes szépségében csodálja.
Addig pedig EMBER marad itt e földön,
Hogy földi utazása méltón beteljesüljön.

kissibolya-egyevesen
Kiss Ibolya – egyévesen


Válogatás a műsorban elhangzott versekből

Bizakodás

A jó Isten szeret engem,
Fedél van a fejem felett.
Az asztalra is jut betevő,
Csendesen élünk, nem dicsekvőn.
De erőmet, mikor visszaadja,
Újra kinyílok, mint a virágzó fa.
S álmodok majd újra szépet,
A jó Isten engem megsegített.

Túl vagyok …

Túl vagyok már sok mindenen,
Házasságon, szüléseken,
Váláson és műtéteken,
Hogy mi jő még – rejtély nekem.
Lelki békém keresem,
Lelki békém meglelem.
Szeretnek és szeretek,
Istenem, zengem hálám érte.

kissibolya-addahangod-felolvasas-2016

Versekben élek

Versekben élek
Verset rímelek,
Oly sorban jönnek,
Fülemben csengenek.
Reggelente felkelek
Kint a kertben kávézgatok,
Közben a sok kismadár repdes,
Éneküket lelkembe zárom.
Gyönyörű természet,
Hála neked Istenem,
Hogy ily közelről még,
Csodálhatom, szemlélhetem.

Mosoly

Boldogság az arcodon,
örömkönny a szemedben,
mosolyra húzódik a szád,
ahogy tükörképed néz reád.

Túlélés

Az Élet változó sűrűjében
az idő meg nem áll,
Ha megtalálod a szépségeket,
rájössz – a túlélés ebből áll.

Flórának

Repülnek a napok, hetek,
Hamarosan 1 éves leszel.
Gyorsan eltelt – mit ne mondjak,
Olyan, mintha tegnap lett volna.
Nagyot fejlődtél, élvezed e kinti világot,
Boldogan, szeretettel vesz körbe családod.
Oly gyönyörű vagy, oly szép,
Apa – Anya büszkeség.
Csillagok nem ragyognak fényesebben
az égen,
Mint ahogy a drága kis szemeidbe nézek!
Elérkezett a „felfedezés” időszaka,
Tartsd meg soká kíváncsiságodat!
Szerezz sok új ismeretet,
Boldogság töltse szíveteket!

kissibolya-gyerekeimmelA szerző gyermekeivel

Gyermekeimnek

Ím küldöm nektek ezt a kis verset,
tudom, szeretettel megnézitek.
Ennél szebben megfogalmazni nem tudom,
benne rejlik őszintén minden gondolatom.
Őrizzétek e gondolatokat szívvel,
lelkemben Ti vagytok a KINCSEK.
Kérdésetekre egy a válaszom,
mindenem megvan, nincs hiányom.
Beosztással – „sakkozva” tudok élni,
az anyagi világ engem meg nem érint.
Rezsit ki tudom fizetni – ez a legfontosabb,
ami nem fontos már rég kiiktattam.
Hogy mi lesz, azt nem lehet tudni,
de jobb is ezen nem előre elmélkedni.
Van még kontrollom, eredménye függő,
ráérek tovább lépni akkor, az a jövő.
Nincs panaszom, élem a jelent,
a szép nyárias idő melegíti lelkem.
Áldással – imával gondolok reátok,
örök szeretettel ölel: édesanyátok

 kissibolya-testvereimmel
A szerző testvéreivel

Önkéntesség

Mai világ pénz mániás,
pedig van egy másik világ.
Nem kell hozzá csak szív és szándék,
s az okozott öröm sokszorozva visszatér.
Mennyi boldog percet adhatunk,
ha nem mindig pénzben gondolkozunk.
Mindegy ki ad, öreg vagy fiatal,
csillogó szemek köszönnek vissza hálával.
Lehet nagy dolog, de akár apróság,
a szemekben ott tükröződik a jóság.
Magunkból jön az érzés, segíteni máson,
ez az önkéntesség szerte a világon.
Nem tartja markát, nem vár érte semmit,
Minden percben boldogan, örömmel teszi.
Önkéntes feladat, nem más, mint szolgálat,
A legnemesebb cselekedet,
mit ember csinálhat,
S kiből szeretet árad,
önként segít embertársának.

kissibolya-konyvbemutato
Könyvbemutatón

 

 H a z á m

Hazám, hazám, te mindenem – énekli Bánk bán,
Nekem elszorul a szívem – ennek hallatán.
HAZA – neked mit jelent e szó?
Nekem melegséget, fényt adó.

Ide születtem, itt itthon vagyok,
Kicsi a világ, itt az én világom.
Magyarul verselek, magyarul dalolok,
Magyarul neveltem, magyarul álmodok.
Szép ízes beszédnek párja nincs a világban,
Sok szó hallatán más népnek beletörik a bicskája.

A szülői házban tanultam nyelvét,
Magyarul csengtek a szavak, a mesék,
Az iskolában tanultam a történelmét,
De tudtam történelmünk fájó sebeit,
S hogy a hű magyar nép azt könnyezi.
Bejártam zegzugát, gyönyörű tájait,
Láttam szemet gyönyörködtető kincseit,
A magyar nép hagyománya oly gazdag,
Nem cserélem el, bármit ígérnek, adnak.
Sok magyar tudóst és találmányt
Köszönhet nekünk a világ
Általuk léphettek ők a haladás útján.
A sok IGAZ NAGY MAGYAR,
Kiket rangsorolni nem lehet,
Kik nehéz időkben is csak a hazát szolgálták,
Őszinte hazaszeretetből a példát mutatták.
Az Ő magyarságuk példa ma nekünk,
Tanították – nem marakodni kell,
Összefogni, s megmenteni nemzetünk.

Én büszke vagyok rájuk, s őseimre,
Büszke magyarságomra, s hitemre.
Szebb himnusz nincsen számomra,
Mint ahogy azt Kölcsey megírta.

Tábori emlék

Egyszer volt, hol nem volt, Erdőtelken házikó,
Benne lakott egy hétig sok táborlakó.
Körötte fenyves, tavak és csend,
A táborozók szívében lüktetett a szeretet.
Ismerkedtünk egymással, őrangyalokká váltunk,
Hétvégére lett sok igaz barátunk.
Kaptunk sok ismeretet, volt bőven program,
De így volt jó, mindenre menni akartam.
Egyet-kettőt mégis ki kellett hagyni,
Hisz a „házi feladatokat” is meg kellett oldani.
Ellenőrzőnk ugyan nem volt,
Nem kaptunk beírást,
Még akkor sem, mikor „óra” alatt
a jókedvtől eleredt a sírás.
Kiváló tanáraink példát mutattak,
Felnéztünk rájuk, ők velünk mulattak.
Voltak komoly témák, minden nap „Utaztunk”,
Belső Vezetőnkkel boldogan találkoztunk.
Megmozgattuk tagjainkat s elménket,
Rajzoltunk, teszteltünk, gyűltek az emlékek.
A medence mellett tanultuk a masszázst,
Fürdőruhás csajok – micsoda látvány
Kaptunk jó szállást – kisebb zökkenőkkel,
de minden megoldódott, csak nyugalom kell.
Az étkezésre is csak jót írhatok,
Házias ízekkel bőven jóllakhatok.
A kápolna csendjében elmerülve,
Közel éreztem magam, szeretetben.
Pénteken elérkezett a várva-várt pillanat,
Mindenki megtudta, ki volt az őrangyala.
Megajándékoztuk egymást saját készítésű emlékkel,
Táborvezetőinket is megleptük szeretettel.
Folyt a könnyünk s a kölyökpezsgő,
Készült a csoportkép, kattogtak a fényképezők.
Végül jött a legnehezebb pillanat,
Búcsúzásra szólt a dal,
Sírva borultunk egymás nyakába,
Maradjunk még ebben a táborban
Új barátságok szövődtek, örök emlékek,
Így telt a tábori hét Erdőtelken.

Zsoldos Árpád és Adrienn
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn

Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket és galériáinkat. Szerzőinknek segítünk kötetük kiadásában, a teljes kiadási folyamatot elvégezzük nyomdai és értékesítő partnereink segítségével. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezzük felolvasóestjeinket, nyári táborunkat, születésnapi rendezvényünket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését és lebonyolítását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók (írók, költők, képzőművészek, előadók) jelentkezését is. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 2019-ben a Médiapiac című szakmai lapban jelent meg rólunk egy cikk Sárközi László tollából: http://www.mediapiac.com/mediapiac/Meltokeppen-es-minosegben/114251/ English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 22 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 1 =

Beteljesedés

Beteljesedés   Bár csapdosok, mégis helyben állok, Összefüggéstelen forgó kergebirka, Szárnyra kapok, fel sohasem szállok, Szabadedzés vas szívemnek titka,   Hogy magasan szárnyaljak a légben

Teljes bejegyzés »

Én vagyok ki szólok

Edit Szabó : Én vagyok ki szólok Én vagyok,ki szólok hozzátok, kinek verseit olvassátok, és vállalom minden soromat, szavaim a szívemből szólnak ! Átadom nektek

Teljes bejegyzés »

Égig érő…

Egy óriás karácsonyfa állt a szoba sarkában. Lehet, hogy csak azért tűnt oly nagynak, mert én igen pici voltam. Egészen a plafonig ért. Az „égig”!

Teljes bejegyzés »

Színről színre

Színről színre   Körülbelül hét éve történt. Valami monoton háztartási munkát végeztem, ám a szokásostól eltérően teljesen üres volt az agyam. Nem szerveztem semmit, semmin

Teljes bejegyzés »

Állj fel

  Hol van az alázat s hol a szeretet mit az élettel kaptál? Fenn hordod orrod, jársz kelsz a világban, sajátod nem ismered már. Oly

Teljes bejegyzés »
Versek
Tóth Ágnes

Légy te is virág

    Magok vagyunk, fény felé nyújtjuk két kezünket Mint virágok tavasszal az éledő mezőn, réten – Sok színben pompázik az ember és az élet

Teljes bejegyzés »