Nyári anziksz

A dombon túl békés festményként meglapul
a zizegő nádas, a henye víztükör,
itt oltja a szomját őzsuta, kajla nyúl,
naponta itt iszik száz birka, s tíz ökör.

Vadkacsák és szárcsák kedves pihenője,
kövér lapu alatt öreg varangy hűsöl,
a mozduló sásban szúnyogok felhője
keringőz, míg a láp langymelegen bűzöl.

Párolgó reményben remeg a levegő,
katángkórók kékje az eget mintázza,
búzamezők fölött lángolva lebegő
délibáb a pipacs, szirmait hintázza.

Egy száraz fa csonkján egerészölyv duzzog,
majd szárnyat bont gyorsan, s otthagyja a tájat,
a tanya torkából gépek hangja buzog,
csendet kettészelő, kombájnzajos vájat.

Kese gyep üstökét forró szél borzolja,
kalászokban duzzad a jövendő kenyér,
a nap vánszorogva a földet horzsolja,
izzik a határ, mint a feltört tenyér.

Fájdalmas sebére itt-ott balzsamot ken
lombok sűrű leple, gondoskodó anya,
míg kibomlott kontyára folyton-folyvást ott fenn
csordogál az égbolt megolvadt aranya.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Útvesztő

Elengedés, elmúlás, Sajgó szívem vermet ás. Eltemetem magamat, S régmúlt árnyaimat.   Fekete, foltozott köpeny, Sötét éjben felém röppen, Kezemmel gyorsan elkapom, Magamhoz ölelem, szorítom.

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. június 23.

Kedves Olvasónk! Ebben a hírösszefoglalóban találod meg fotós-videós beszámolónkat a 97. Ünnepi Könyvhéten való részvételünkről; láthatod néhány új könyvnek a megjelenését, amit még a Könyvhét

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Álomkép

A tenger hullámzása kíséri szíved dobbanását, Messziről csodálom lelked bátorságát. Álomképet vetít hajnal most nekem, S én nem érlek el, hiába nyújtom kezem.   Csak

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Szívedbe küldöm a jelet

Lelkedre írom a rímeket, S rád festem a színeket. Csendes zajjal hívogatsz, Szárnyaddal messziről simogatsz.   Szívedbe küldöm a jelet, Rímeket küldök neked. A hajnali

Teljes bejegyzés »

Égi színek

Az égi színek rabja lettem én, Szememet elvarázsolta egy csodás fény. A végtelennek tűnő időn táncolok, Mint a félelmet nem ismerő vándorok.   Az égi

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Sebzett vándorok

A lelkünk vérzik, a szívünk harcba száll, Mégis a mosolyunk erősen helytáll. A lelkünk egy tűzben ég, éget a kín, De a lángok között látom,

Teljes bejegyzés »