Karácsonyi fények

/haiku szikrákkal/

December mesél,
ünnepélyes csend honol,
csak a szél zenél.

Füstölgő kémény,
zúzmarás díszfüzérek,
csillogó remény.

Ablakok alatt
hópelyhecskék táncolnak,
hideg simogat.

Kandalló meleg,
advent illatú asztal,
család,szeretet.

Csillogó szemmel
a boldogság kér helyet,
angyal integet.

Mézes illatár,
szikrázó csillagszóró
fénylő szívet vár.

Pompás fenyőfát
csengettyű szó öleli.
Jézuska kopog!

Mitiner Mária
Author: Mitiner Mária

Mitiner Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Tamásné Mitiner Mária vagyok, egy jászsági kis faluban élek. Férjemmel fiatal korunk óta kitartunk egymás mellett, valóban jóban és rosszban is. Két nagy lány édesanyja vagyok. Vendéglátósként saját kis vendéglátós egységünket vezetem. Gyerekként írogattam verseket, majd nagyon sokáig kimaradt ez az életemből. 2012-ben egy nagy betegség után jött a késztetés, hogy nekem újra írnom kell! Gyógyszer kiegészítőként, depresszió ellen, és saját magam s agyam frissen tartása érdekében azóta gyűlnek verseim, novelláim. Kitartó harcos típus vagyok. Realista őszinte emberként élem az életet. Nagy örömömre verses mesém a Garbo Kiadó által hirdetett pályázaton bekerült az antológiájukba. Jó pár darab versem, egy-két novellám pedig Holnap Magazinos antológiákban kapott helyet. A saját verses illetve mesés könyv lenne a távolabbi célom. Megemlíteném még másik nagy kedvencemet, mely az írás mellett nagyon fontos része napjaimnak. A népdalkör – melynek alakulása óta „oszlopos” tagja vagyok. A népdalok, az együtt éneklés, a népzene szintén nagyon közel áll a szívemhez. Most pedig azt remélem, hogy az itteni társaságban is jól fogom érezni magam, és tanulni tudok a tapasztaltabb tollforgatóktól. Saját négy sorosommal zárom bemutatkozásomat. „Szikraként kipattant gondolatok parázs terhétől roskadozom, Leírt sorok… – mint az áldozatok, hevernek szenes papíromon.”

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Marcsi!

    Széöp haiku csokrot kaptunk tőled az ünnepre. Köszönjük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Pálovics János

Te lettél

Te lettél a minden! Te lettél a remény! A tündöklő napfény a mindennapok egén!   Egy társ. Egy barát. Egy biztos támasz. A múltam fájó

Teljes bejegyzés »

Gyengédség, vers

Gyengédség Szeretem a lágy, gyengéd dolgokat Lépni halkan, finoman Nem megfogni, megragadni inkább csak érinteni Nem mondani inkább gondolni Nem kiabálni csak suttogni Nem veszekedni

Teljes bejegyzés »
Versek
Ónadi Krisztina

Vasárnap ébredés

A pillanat már elsuhant, És lassan-lassan este van… De remélem lesz még ilyen, Békésen ébredő vasárnap reggelem. Vasárnapi ébredés Felébredek. Még teljes a sötétség, s

Teljes bejegyzés »

Az utolsó karácsonyi csoda

Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések

Teljes bejegyzés »

Belé vakultam (Bár lennék)

Belé vakultam (Bár lennék)   Most lennék csak igazán, Életvonal tenyerén; S nyújtózkodnék rajta, Az örökké való éjjelén.   Lennék… Ajkai közt a hang; Mely

Teljes bejegyzés »
Versek
Berecz Klaudia

Amikor végleg itt hagytál

Remélem olvasod ezt Hiszem, hogy eljut hozzád Ma is rengeteget gondolok rád S ami történt még mindig nagyon fáj.   Egyszercsak jött az értesítés Az

Teljes bejegyzés »