Tavaszi áradat

Tavaszi áradat.

A Tisza fáradtan s,békésen ballag lefelé
Árviz veszélye most nem kinozza,
Az alföldnek békés kezet nyújtva
Lassan télbe forduló ködös álmát alussza

A Tisza olyan, mint a szülőanyja
Olyan, mint a széles rónaság
Napban mosolyt fakasztó búzamezőivel
S a szikes szomjazó foghijas legelőivel

Ha felbosszantják duzzogva tárja ki karját
Tör, zúz semmi sem tartóztathatja fel útját
Magába rántva hömpölyög élőt és élettelent
Mintha birtokba szeretné venni a végtelent

Szilaj természete, szabadságra vágyik
Zabolátlansága az elemek áldozatává válik
Szive együtt dobban a magyarok szivével
Kéz a kézben harcolt századok küzdelmével

Ha mellékfolyói békésen közelitenek
Akkor a tályat tiszavirággal szinesitenek
Az áldott nap sugarai játszanak tükrében
Partja mentén a magyar élhet tovább békében

Lázad:rombol ha megrohanja idegen áradat
A nép is szabadságáért kaszát, kapát ragadt
Békésen tűri,ha partjait méltósággal szabályozzák
A magyar is hálásan köszöni,ha csak jóra tanitják

A kikelet fölött a szivárvány szinü délibáb
Átkarolja embert a Tiszát s a természetet
Tartsd meg Uram nékünk a folyó tündöklő varázsát
Testvér szövetségben levetkőzhetjük bűneinknek átkát

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Autista vagyok!

Autista vagyok, az érintésre vágyom S közben kívánom, hogy ennyire ne fájjon az, hogy az előbb megfogtad a kezem. Gyere közel hozzám, de hagyjad meg

Teljes bejegyzés »

Alliteráció

Vígan vergődök vörös, vén vérben, Sajátom-e? Sajnos sejtelmem sincsen, halványodik, haldoklik hiú hitem, Magamra maradok, megiszom mérgem. Author: Machó Bese Géza Machó Bese Géza vagyok

Teljes bejegyzés »

Lemorzsolódás

Sajgón kapkodom már a levegőt, Nem bírom, a zsarnok Emeberevőt, Pislákolnak már a vén csillagok, Velük együtt én végleg kialszok, Zilálva én szerteszét pillantok, Valótlanná

Teljes bejegyzés »

Ki is vagyok én?

  Csak egy szkafanderbe zárt szelíd pillangó, Kinek szívét most elrejté a zimankó. Ki Ady, Babits és Radnóti függője, Pont az, ki saját története főhőse.

Teljes bejegyzés »

Némaság grasszál

Hallgat a kölyök, odakinn zápor, ordító fellegek tűntek fel a visszapillantóba, vissza… néztem őt s nézett engem, keresett, megkeresett válaszok, ármánnyal itatott kérdéseket kevert a

Teljes bejegyzés »

Tükörben

Elképzelt vágyálmod ködképét, Legbelső kétséged tépi szét. Önmagad eltűnő rejtekét Feszíti egy eltévedt álomkép. Belső vívódásod oka, Nem más, mint önmagad külső szónoka. Magányod egy

Teljes bejegyzés »