Tavaszi áradat

Tavaszi áradat.

A Tisza fáradtan s,békésen ballag lefelé
Árviz veszélye most nem kinozza,
Az alföldnek békés kezet nyújtva
Lassan télbe forduló ködös álmát alussza

A Tisza olyan, mint a szülőanyja
Olyan, mint a széles rónaság
Napban mosolyt fakasztó búzamezőivel
S a szikes szomjazó foghijas legelőivel

Ha felbosszantják duzzogva tárja ki karját
Tör, zúz semmi sem tartóztathatja fel útját
Magába rántva hömpölyög élőt és élettelent
Mintha birtokba szeretné venni a végtelent

Szilaj természete, szabadságra vágyik
Zabolátlansága az elemek áldozatává válik
Szive együtt dobban a magyarok szivével
Kéz a kézben harcolt századok küzdelmével

Ha mellékfolyói békésen közelitenek
Akkor a tályat tiszavirággal szinesitenek
Az áldott nap sugarai játszanak tükrében
Partja mentén a magyar élhet tovább békében

Lázad:rombol ha megrohanja idegen áradat
A nép is szabadságáért kaszát, kapát ragadt
Békésen tűri,ha partjait méltósággal szabályozzák
A magyar is hálásan köszöni,ha csak jóra tanitják

A kikelet fölött a szivárvány szinü délibáb
Átkarolja embert a Tiszát s a természetet
Tartsd meg Uram nékünk a folyó tündöklő varázsát
Testvér szövetségben levetkőzhetjük bűneinknek átkát

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Elszállt a nyár

 Ó, hát mégis megtörtént.  Odalett.  Vége.  Nincs tovább.  Elment némán.  Elhagyott hűtlenül,  az idei nyár, az a csalfa.     Hiába volt a sok kérés,  Könyörgés.

Teljes bejegyzés »

Majd egyszer

Edit Szabó : Majd egyszer Majd egyszer nem látom kezed, majd egyszer elfelejtelek, tisztelet hiábavaló, bennem élt, de elkoptatott! Tán’ bennem lehet a hiba, „Ősz

Teljes bejegyzés »

A Határ- szikla átka

A Határ -szikla átka   Éhes, vad Énekes rohant a sárban,Szennyet dobált a digitális lázban,Úgy üvöltött az internetes éjben,Mint ki megfagy a magányos sötétben.Tépte a

Teljes bejegyzés »

Fénypontok

Ragyognak éjjel. Ragyognak nappal. Hangjegyekkel gyógyítanak.   Égő dallamok Ritmusa gyullad. Akkordok tánca fullaszt.   Metálos fénypontok. Füstölő hangszerek. Szétáramló zene.   Nyári éjszakán felébresztik

Teljes bejegyzés »

A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »