Télutó

Télutó

Még nyelem öreg kocsimmal a hajnali pesti utakat
Sorsom kegyes ,kezem remegésmentes,munkába igyekszem
Megromlott látásom,parancsszavát hallom:figyelem,figxelem
Türelmetlen utitársak mellettem, mögöttem:tülkölnek szüntelen

Minden munkába menő nap életfámból lenyes agy ágat
Majd munkám gyümölcseként új ág serken rajta
S mikor sikerélmény is néha megajándékoz
A kihajtott ágacska magával még zöd levelet is hoz

Békére vágyom :családban,nemzetben, s bensőmben
Békére idegen földön sok gyilokra váró szivében
Tudom,s érzem mennyire nehéz elszámolni korommal
Rövidke hátralévő idóm megtölteni tartalommal

A télutó ébredő-gyenge sugarai mutassanak a jövő felé
Mindig emlékeztessenek az életet adó fénylő Napunkra
Lelkünket vegye birtokába a hit, remény,szeretet
A végső óránkban az isteni kegyelem altassa el testünket.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

mindhalálig

  a magányosság hasonlatos az elmúláshoz minden azt súgja: reménytelen bár biztos az út a végleges hazáig mégis dacol valamiféle erő a halódó lélekkel az

Teljes bejegyzés »

Hinned kell

Hinned kell­­ „Valaki jár a fák hegyén*”: az életünknek őre ő, nincs nála nagyobb erő. Megfordít sorsot, életet: csak kegyelméből élhetek. Vírussal büntet hitszegőt, hatalmi

Teljes bejegyzés »

November

Edit Szabó : November November,nem szeretlek, holnapjaim elvetted, első nap temetőben, erősen fogom őt meg. . Fejfán mosolygós arca, egykor régit mutatja, itt hagytalak titeket,

Teljes bejegyzés »

Tigris Tamás és Benjámin

Tigris Tamás a dzsungelben Fütyörészve ballagott, Néha széles jókedvében Ordított is egy nagyot.   A felhőtlen boldogsága Egy picikét hibádzott, Belefáradt a magányba, Keresett egy

Teljes bejegyzés »

A káposztalepke csodája

Élt egy fehér pillangócska A virágos szép mezőn, A szivárványt figyelgette, Nézegette ő merőn.   Csodálta a sokféle színt, Közben pedig kesergett, Egyszínű fehérsége miatt

Teljes bejegyzés »