Hit és Remény

Hit és Remény!

Vándorlásaim során hivőként
Megjártam Róma,s Spanyolhon káprázatos katedrálisait
Ezzel megvalósitottam gyermekkorom nagyravágyó álmait
Hol jól öltözött hölgyek,urak
Szenvtelen arccal imátkoztak
Majd a közeli kávéházban vidáman falatoztak
A templomok fényárban úsztak
Hirdetve a teremtő örökkön-örökké tartó dicsőségét
S a művészi tartalma csak kiemelte annak fennségét
Mikor szemem fáradni kezdett a csodás látnivalóktól
Furcsa érzések támadtak bennem az üres padsoroktól
Kinnt az áruházak tömve vásárlókkal
A sugárutak pedig tele autócsodákkal
A látvány furcsa kontrasztja megzavarta lelkem
Bár hitem megmaradt mégis zavart keltett bennem
Szerény erdélyi utazásom során
Megpihentünk egy út menti kőkeresztnél
Mikor a porfelhő lassan lassan lecsillapult
Egy fejkendős idős asszonyka alakja feltárult
Térdre ereszkedve imátkozott az útszéli kereszt lábánál
Könny csillogása fénylett ráncokkal boritott arcánál
Látásunkra hangosan kezdett imátkozni
Utolsó magyarként élek itt a falumban
Egyetlen gyermekem messze-messze a távolban
Minden nap imátkozom itt a kereszt tövében
Családját hazahozva éljen nemzete közelében
Hiszem, hogy az Úr meghallgatja kérésemet
Kérem,vegyék tekintetbe szegény vénségemet
A pópánál temetésem elrendeztem
Ami még élve tart csupán keresztény hitem
S az a remény,hogy az Úr imámat meghallgatva
Családomat ismét közelembe hozza
Akkor nyugodtan fogok pihenni falum temetőjében
Ez a találkozás erősitett meg igazán hitemben

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »

Esti randevú

Edit Szabó : Esti randevú “Csókot kaptam nem is régen,” itt vártalak én a réten, csókod annyira szeretem, tudom, te is csak engemet. . –

Teljes bejegyzés »

KISLÁNYOM

Mint a legtöbb írásom ez is egy pályázatnak köszönheti létrejöttét. A pályázatot az Otthonápolás világnapjára írta ki a Lépjünk, hogy léphessenek nevű egyesület. Helyezést, díjat nem nyertem, de művem bekerült a pályázatra beküldött valamennyi írást egybegyűjtő, a témához méltó, gyönyörű kiadványba. Büszke vagyok a megtisztelő megjelenési lehetőségre, s egyben köszönöm is azt.

Teljes bejegyzés »