Sippal,dobbal,nádi hegedüvel

Sippal dobbal nádi hegedüvel

Gyermeksereg a játszótéren
Vidám kavalkádban
Közöttük egy kis hangadó
Sippal a szájában

Fújja, fújja rendületlen
Szinte pirosra vált arca
A padon szendergő nyugdijasok
Felriadnak rajta

Kis unokám közeledik
Dobbal a nyakában
Pergetni ugyan nem tudja
Csak a verőt szoritja markában

A nyugdijasok felfigyeltek
Józsi bácsi nádból hegedűt gyárt
A hangszerek megszólaltak
A kicsiny zenészcsapat így összeállt

A közelben a kocsmák tömve
Sipot adnak a pálinka mellé
Majd kitódultak alkoholgőzben
S irányt vettek a Parlament felé

Vajon mi történik a Főtéren
A látóhatárt embertömeg zárja
A szinpadon a csárdás járja
Ünnepel a tömeg, vendégre várva

A sippal,dobbal, nádi-hegedüvel érkezőket
Mosollyal, barátsággal várták a rendőrök
Aztán vezényszóra sipolni kezdtek
Mit csak a gyerekek élveztek

A tüntetők kórusban fújták sipjaikat
Mit a hangszórók rendre túllicitáltak
Kik türelmesen, kik bosszúsan álltak és vártak
Ez lehet az ellenzék kultúrája: így reagáltak

Aztán csattogtak a szitokszók
A mérhetetlen ocsmány káromlás
Ifjú nemzedékünk liberálisai ajkáról
Ez exhibicionizmus, semmi más

A játszótéren a gyermekek
Szivet merengetve kifújják magukat
Övék az élet perzselő lángja
Élesszék csak tovább a parazsat

E népi játék egyre terjedőben
Csöppségek is fújják Úrfelmutatáskor
A Szaléziaknál a gyermekmisén
Az ellenzék talán innen másol

Vidéken, mint népi játékot
Talán ördögűzésre használják
Mikor a hangulat a csúcsra hágott
Ezzel csúfolják a falu bolondját

Hatalomvágyuk gyermeki szintre sűllyedt
Szellemi termékük innen meritkezik
Disszonáns a létűk, gyűlölet az étkük
S rozsdás agytekervényeik bele feledkezik

Itt állunk csúfosan Európa közepén
Az indulatok trágya-illatában
Hova bújjak szégyenemben
Ezt gondolta Kodály,Bartók álmában?

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magány a padon

Edit Szabó : Magány a padon Nem is tudom,hány éve vagyok magas fák alatt egymagamban, régen én is szép fa lehettem, hatalmasra nőve ég alatt.

Teljes bejegyzés »

Köszönet

Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még holnap?

  Bíborfekete felhők hada a földet lábával tapossa, hörög az égbolt veszetten, tombol annak pusztító ereje.   Keringő villámok hada cikázik, a pokol kovácsa odacsap

Teljes bejegyzés »

A térkép

    Az arc a múlt térképe, megtapossa az élet lehelete, mint a papírt megrágja az idő foga, s a tinta már nem fog rajta.

Teljes bejegyzés »

A bűn

  Soha nem öltöd újra, nincs az a tű, az a cérna, ami összefércelhetné azt a lyukat, amelynek létrejöttét te akartad.   Elveszítetted az esszenciáját,

Teljes bejegyzés »

A felszín

  Ha minden ember a tenger fenekére látna, s nemcsak a víztükrén megcsillanó tükörképre várna, talán megtanulna a szívével érezni, s az igazságot nem a

Teljes bejegyzés »