Kamaszkorom öröksége

Edit Szabó : Kamaszkorom öröksége

Kedves ügyvéd barátom verse került a szemem elé, nem hittem, hogy apja ennyire élénken és kissé fájdalmasan benne él.
Talán az új ünnep – Apák napja hozta elő a tanulatlan parasztembert, ki míg csak tehette, dolgozott a földeken. Reggel ment, a holdtölte hozta haza. Ellátta az állatokat, a szava nem nagyon hallatszott. A fia a kantárt csak ritkán kapta kezébe. Nem sokat várt el a világtól, a tisztesség vezette, élte – amíg élhette – csendes életét. Gyermekei jól tanultak, ám büszkeségét nem mutatta ” mosoly a a szája sarkán „, belül érezte, kimondania nehéz volt. Ember volt a maga kicsiny emberségével.
Ahogy olvastam a sorokat, apám bukkant fel előttem. Mióta az eszemet tudtam, két helyen dolgozott. Főállása sokáig titkos volt – őrizte a fegyvergyárat ! Odahaza a másik állás az állataink, tehénkék, malacok és a legkedvesebb nekem a LÓ ! ellátása volt.
Megtanítottak tejet kézzel fejni, de a legfontosabb : apám megtanította a lóval való bánásmódot. Szerszámozást, a befogást és irányítását ! Egyedül mehettem a szekérrel lány létemre, a lovak szerettek, szót fogadtak kezeimnek és szavamnak.Vígan jártam az utakat, most is előttem szaladnak, kukoricát – szénakazlat lovacskámmal hazahoztuk. Apám mosolya büszkeségét mutatta, szavait hallhattam – még most is a fülemben van – : Jól van lányom, ügyes vagy !
Kamaszkorom minden nyara örökre szívemben maradt. A mezőnek rétillata, a folyónak a gázlója, kukorica kemény szára mind egy leány birtokába.
Napok, hetek és hónapok – a nyár olyan gyorsan futott, lelkem mélyére úgy égtek, visszatérnek az emlékek. Kitörölni nem lehet, visszanézem képeken – előtörnek jelenben.
Gyerekeim és gyermekük, lóimádat öröklődött, átadtam a véremmel, átadtam a szívemmel, kamaszkori álmaim szemem előtt visszatérnek. Talán egyszer megélem, álmaimnak élhetek : lovak patája dübörög fülemben, kezemből ajándékot osztok.

Bőcs, 2017.06.22

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nagyapa

Nagyapa   Rosszkor született, rossz helyre, mikor több mint 110 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot. Cserébe olyan őserővel ruházta fel a természet őt és korosztálya

Teljes bejegyzés »

Virágok,állatok,emberek

Edit Szabó : Virágok,állatok,emberek „Aprócska házban, völgy ölén „, ölében cicával itt éldegél anyóka a mesebeli házban, körötte virágok pompáznak, gyönyörködik saját világában. Körben az

Teljes bejegyzés »

Megkerülni a napot

Ma van a szülinapom, Ami azt jelenti, Hogy már húszonkét alkalmam volt Megkerülni a napot, Ami azért nem semmi! Ez a vers az ajándékom magamnak

Teljes bejegyzés »

Csak, hogy gyere!

Gyere,kérlek kedvesem, Ülj ide, hadd beszéljek veled! Nem kell megijedned, Csak ülj le s add a két kezed! Had nézzem meg két szemed, Hagyd, hogy

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Halotti tor

Rózsa Iván: Halotti tor „Kit feszítsünk ma keresztre? Hol egy újabb, szent ember?!” „Együk aztán magunk degeszre! A nép lázadni úgysem mer…” Budakalász, 2024. július

Teljes bejegyzés »