Május első vasárnapja

Az üde orgona illat incselkedett a tarka tulipán csokrok körül, mikor a tanteremben gyülekezni kezdtek az ünneplők. A lemenő nap fénye még ringatózott néhányat a horizont felől, hogy kellően ráhangolhasson mindenkit a legbensőbb érzelmeire

Izgatott csevegések törték meg a csendet, hogy a tökéletesség kiteljesedhessen. Majd egy varázsütésre már csak azok a szavak hallatszottak, melyek meghatározták most az alkonyat aromáját.

„Édesanyám” „Kedvesem”, „Mindenem”, Drága nagymama” „Szeretlek”!

Utat törtek maguknak nem csak belül, hanem csendesen guruló gyöngyökként végig kóborolták a boldogságba merülő arcokat.

Végül összefonódott anya és gyerek, mint faág a levéllel. A zene elhallgatott, a vendégek elszivárogtak Vitték egymásban a hangulatot is.

Egyedül maradt a teremben. A csend szinte elviselhetetlen lett. Neki is haza kellene menni.

Engem mi vár otthon? Ki köszönt fel? Én hogyan köszöntsek?

Ezek a gondolatok cikáztak a fejében össze-vissza, miközben ólomsúlyokkal a lábán kilépet az utcára.

Az anyám az ágy ölelésében fekszik, kívánhatom neki a világ összes boldogságát, de egy pillanatnyi örömre sem képes már megelevenedni.

 A nagyobbik fiamban már évekkel ezelőtt beakadt a szó. Lehet a lelke mélyén hálás az érte folytatott küzdelemért, de talán csak egy mély pillantással tudja a tudtomra adni.

A kicsi fiú még tényleg kicsi. Ő még nem tudja mi fán teremnek az anyák, csak azt érzi, ha nincsenek jelen.

Könnyeitől fojtogatva tartott egyre közelebb az otthonához.

Mikor benyitja az ajtót a három fiú egymás mellett állt vele szemben.

Az apa három különböző virágszálat tartott a kezében, mely őket jelképezi.

– Ez tőlünk Neked! Amiért annyit teszel értünk. Nagyon szeretünk!

Nehezen hagyta el az ajkát a „köszönöm”, mert a könnyeivel nem tudott megküzdeni. Összeborulva csókolgatták egymást.

A szobát átjárta a törődés mély mámora. Ebben a ritka, boldog pillanatban együtt lebegtek mind a négyen.

 

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nova Black

A gyermeki feloldozás

Nap mint nap érzi, hogy valami változik, nem tudja pontosan, hogy mi, de az érzései, a gondolatai, a lelkivilága mind húzzák lefelé a mélybe. A

Teljes bejegyzés »

A néma alkotó

  Vannak emberek, akik hangosan hirdetik magukat, és vannak, akik csendben, lépésről lépésre építik a maguk kis világát. Én talán az utóbbiak közé tartozom. Nem

Teljes bejegyzés »

Időm

  Múltam, és jövőm én vagyok? Az idő, mit gyorsan felfalok, Felemészti a pillanatot. Nem az vagyok, mit itt hagyok. Author: Keilhauer Péter Sziasztok! Keilhauer

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Apukák és anyukák

Rózsa Iván: Apukák és anyukák Szerte a világban, mondhatni szinte mindenhol, az apukák és anyukák túlnyomó része rendes: dolgozik a munkahelyén és otthon, gyermekeket nevel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg Valahol, valamikor, kies vidéken, egyszer én is voltam kisfiú… Jól éreztem magam, mint aranyszőke sörényű kis herceg. Most másképp érzem

Teljes bejegyzés »